Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - BODA MIKLÓS: A középkori pécsi egyetem alapításának előzményei

egy olyan domonkos beszédgyűjtemény volt, mely még az AQUINÓI SZENT TAMÁS általános kultuszát megelőző évtizedekben, feltehetően a XIII. század végén keletkezett". Hogy ezeket a domonkos prédikációkat hol írták, továbbá milyen más forrásból merített még a kompilátor, nem lehet tudni. „Csupán a magyar vonatkozású beszédek csoportja látszik határozottan elkülönülni" ­mondja (KLANICZAY 1974. 168.). Ugyancsak KLANICZAY TIBOR az, aki bár lehetségesnek tartja, hogy egyetemi célra állították össze a beszédgyűjte­ményt, felvet egy további, rendkívül elgondolkoztató lehetőséget is. Mint mondja: a gyűjtemény összeszerkesztése, illetve a magyar vonatkozású beszé­dek írása kapcsolatba hozható Henrik pécsi püspök (1412-1445) azon intézkedé­sével, melynek eredményeképpen, pápai jóváhagyással (1428) hitszónoki állás létesült a pécsi egyházban. Ezt az állást megfelelő képzettségű teológusnak (Magister out Baccalaur eus formatus in Theologia) kellett betöltenie; javadalma­zására - egy kanonoki javadalommal együtt - a székesegyház Szent Móric kápolnájának jövedelmét kötötte le a püspök (KLANICZAY 1974. 169-170.). Erről írja Hass Mihály, hogy Henrik püspök „midőn a' hussiták és a 'manicheusok' eretneksége megyéjében elterjedne, Pécsett kápolnát építtetett és rendelé, hogy abban sz. beszédek tartassanak a' népnek erkölcsi javítása és hitbeni megerősítése végett." 18 Nos, a szóbanforgó beszédgyűjteménynek van egy olyan sajátossága, azt is mondhatnánk „bakija", mely - közvetve - támogatja Klaniczay Tibor feltétele­zését. A beszédek azon csoportjában ugyanis, mely a magyar szentek ünnepére írott beszédeket is tartalmazza, s melynek első lapján a pécsi stúdium generáléra utaló cím olvasható, van egy olyan beszéd, mely az ünnepek időrendjébe való besorolása szerint SZENT IMRE hercegre, címe (De Sancto Hainrico Imperato­re) szerint pedig II. (SZENT) HENRIK császárra, István királyunk sógorára vonatkozik. Tartalmának lényegét, a szüzesség erényének méltatását tekintve, bármelyikükre vonatkozhatna a beszéd (Vö. BÉKEFI 1909. 68.). Úgy gondol­juk, hogy e következetlenség a feltehetőleg német ajkú másoló (vö. BÉKEFI 1909. 64.) jószándékú manipulációjának eredménye, mely lehetővé tette, hogy püspöke, ALBENI HENRIK (egyes katalógusokban: Czirkel Henrik János) névadó szentje is helyet kapjon a gyűjteményben. 19 Amennyiben a gyűjtemény, a hitszónoki állás létesítése kapcsán vagy attól függetlenül, de Henrik püspök idején (1421-1445) keletkezett, akkor a pécsi stúdium generáléra utaló cím, ha nem tekintjük pusztán tévedésnek, azt jelentheti, hogy a gyűjtemény (a teljes kódex?) számunkra legfontosabb részanyagát korábban, még az egyetem fennállása idején állították össze. 20 Jelentheti azonban azt is, hogy Henrik püspök idejében még él az egyetem, vagy átmenetileg sikeres kísérlet történt felélesztésére. Emellett szólhat a nagyhatalmú Eberhard főkancellár neposának, Henrik püspöknek a személye, 21 továbbá az a sokat idézett, bizonyosan egyetemi vonatkozású, de keltezetlen oklevél, melyet Henrik püspök idejére datált KOLLER JÓZSEF. 22 Van azonban egy aggályunk is az „egyetemi beszédek" sokat idézett

Next

/
Thumbnails
Contents