Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - KOSZTA LÁSZLÓ: Hiteleshelyek a pécsi egyházmegyében 1353-ig

rend iránti bizalom is szerepet játszott abban, hogy parancslevelét ide küldte, mert különösen megbízott a rendben. A Tolna megyei Ábrahámon 1270-ben alapított nemzetségi monostorába is cisztereket telepített. A cikádori konvent legtöbbször Győr nembeli Óvári Konrád ügyében adott ki oklevelet. Az ok nyilvánvaló. A Baranya megyében jelentős birtokkal rendelkező Konrád a 13-14. század fordulóján többször konfliktusba keveredett a birtokaival határos pécsi káptalannal és a pécsváradi konventtel, így ezek helyett inkább a cikádori cisztereket kereste föl. A hiteleshelyi oklevéladás irányítója Cikádoron maga az apát lehetett, mert az ő pecsétje alatt történt a kiállított diplomák megerősítése. Az oklevelek intitulatiojában, ha csak siglával is, de minden esetben megnevezték őt. Érdekes viszont, hogy az érintett pecsétprobléma ellenére a konventet is gyakran szerepeltetik. Valószínűleg érezték, hogy a hiteleshelyi bizonyítás erejét a testületi fidedignitás adja. Az apát mellett egy 1274-es privilégium tanúnévsora megemlítette a perjelt és helyettesét, valamint az egyház plébánosát és udvarispánját, mint akik az ügy írásba foglalásánál jelen voltak. A többi dignitás létezéséről csak egy 1353-as, saját ügyben kiadott, tehát nem hiteleshelyi oklevél tájékoztat (Z. II. 502.). Ebben hallunk a perjel mellett a cellariusról, a custosról és a cantorról is. A konvent hiteleshelyi tevékenységet az 1270-es évektől a 14. század első negyedéig folytathatott. 1320-ban a kalocsai káptalan előtt említik még egy kiváltságlevelét (Z. I. 179.). Úgy tűnik, hogy 1353 után, amikor Nagy Lajos az 135l-es törvényben foglaltaknak megfelelően a kisebb konventek hiteleshelyi tevékenységét felülvizsgáltatta, a cikádori ciszterek már nem kapták meg a közhitelű oklevéladás jogát. A pécsi egyházmegyében még egy ciszterci apátság, az 1232-ben Ugrin kalocsai érsek által alapított gotói, vagy más néven tisztesvölgyi monostor hiteleshelyi tevékenységéről van tudomásunk. A konvent 1282-ben átírja a szomszédos pozsegai káptalan oklevelét (SM. VI. 420.). Az oklevél szerkezete és írása alapján oklevéladásban gyakorlott konventnek tűnik a gotói, noha apátja korábban csupán egyetlen egyszer szerepel hiteleshelyi jellegű határleírásnál (SM. IV. 433.). A konventtől más oklevelet nem ismerünk. Az egyházmegye legészakibb csücskében is működött egy hiteleshely, a (duna)földvári bencés apátság. A monostor bizonyosan királyi alapítású lehet, mert a többi királyi egyházhoz hasonlóan exempt kolostorként közvetlenül az esztergomi érsek alá tartozott még 1397-ben is (SÖRÖS 1912. 168.). Hiteleshelyként nagyon rövid ideig működhetett, valószínűleg csak a 13-14. század fordulója körüli években. Két oklevelét ismerjük, az egyiket 1299-ben (H. VIII. 390-1.), a másikat 1303-ban adták ki (A. I. 70.). Az ügyek is kis jelentőségűek. Az első esetben 1 márkányi kártérítésről, a másodikban pedig két föld harmadrészének az átadásáról van szó. A káptalanok és a monasztikus egyházak mellett egyes lovagrendek is