Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - KOSZTA LÁSZLÓ: Hiteleshelyek a pécsi egyházmegyében 1353-ig

Nem véletlen, hogy éppen ebben az időben indult meg a közhitelű oklevéladás a kolostorban. Az első Pécs váradon kelt hiteleshelyi oklevelet 1254-ben adták ki.

2 Már a korai oklevelei is gyakorlott, az írásbeliségben járatos kezek munkájának tűnnek. Pécs váradnál korábbi bencés hiteleshely, úgy látszik, hogy csak kettő volt, a pannonhalmi és a somogyvári, amelyek 1186-tól, illetve 1215-től adtak ki okleveleket. Hasonlóan a többi szerzetesi konventhez, a hiteleshelyi oklevéladás itt is az őrszerzetes felügyelete alá tartozott. Természetes volt, hogy az oklevéladás megindulásakor ő kapta meg ezt a feladatot, mivel korábban a kolostor kincstárának és pecsétjének őrzése mellett a levéltár felügyelete is alá tartozott. Az apátság plébániáinak ellenőrzésével pedig szinte főesperesi feladatokat látott el. Nem véletlen, hogy oly gyakran találkozunk a szerzetesek mellett ezekkel a plébánosokkal is mint hiteleshelyi kiküldöttekkel. Ebben az időben a kolostorban már bizonyosan működött iskola is. Az apátság 13. század elején hamisított alapítólevele pedig megőrizte a könyvtár korabeli könyvállományának listáját (KARÁCSONYI 1891. 83.). Az apátság birtokában negyvenkét kódex volt, amelyek döntő többsége liturgikus munka. A kétkötetes Biblián kívül csak három nevezhető irodalmi műnek, két glosszárium és egy szentbeszéd-gyűjtemény. Jogi jellegű munka nem akadt a könyvtárban. A pécsváradi konvent létszámát, így a hiteleshelyi tevékenységnél számba jöhető szerzeteseket 20-25 főre becsülik (GÁLLOS 1975. 14.). Ezt a számot ki kell egészíteni az apátsághoz tartozó 12 plébánia papságával, amelyek közül kiemelkedik a 14. századra önálló perjelséggé váló Szent László plébánia. A hiteleshelyi kancellária megszervezésének még hozzávetőleges időpontját sem tudjuk. Nótáriusokra 1364-től vannak adataink (Z. III. 248.). A pécsi egyházmegye másik jelentős, oklevélkiadással is foglalkozó monostora az 1060-as évek elején, I. Béla király által alapított szekszárdi bencés apátság volt. Ugyan az első teljes szövegében megmaradt oklevele csak 1279-ből származik, de hiteleshelyi jellegű tevékenységét azonban már a 13. század elejétől nyomon lehet követni. 1212-ben a pécsváradi apát és két (hosszú)hetényi serviens közötti perben a megegyezés a szekszárdi konvent előtt történt. 1264-ben egy Simon alországbíró előtt lefolyt perben az esküt a szekszárdi monostorban kellett volna letenni a székesfehérvári johanniták képviselőjének és 32 társának. Az ügyben azonban ekkor még a székesfehérvári káptalan adta ki a bizony ságlevelet. A konvent tagjainak számát nem ismerjük pontosan, de 9-10 főnél többre nem igen becsülhetjük. Mellettük a hiteleshelyi munkában már a 14. század második évtizedében feltűntek a Szekszárd környéki egyházak (pl. Hidas) papjai. Ezek a plébániák minden bizonnyal az apátság kegyurasága alá tartoztak. Az 1340-es évektől pedig egyre gyakrabban kapnak megbízásokat a kórus klerikusai, akik között az iskola idősebb növendékeit sejthetjük. A hiteleshelyi kancellária létrejöttét a 14. század első negyedének végére tehetjük.