Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - HORVÁTH J. GYULA: A pécsi egyházmegye kialakulása

HORVÁTH J. GYULA A PÉCSI EGYHÁZMEGYE KIALAKULÁSA Előzmények Ha valaki a magyar egyházmegyék kezdeteit kutatja, előbb-utóbb szembesül azzal a ténnyel, hogy a Kárpát-medencében a honfoglalás előestéjén volt már szervezett kereszténység. E terület az egymástól mindinkább elkülönülő keleti és nyugati kereszténység érintkezési területe. Érthető tehát, hogy itt mind a keleti, mind a nyugati hatás érvényesülése észlelhető. A terület nyugati felén, a hajdani Pannóniában Nagy Károly után a latin hatás volt a hatékonyabb. Váczy Péter magának Nagy Károlynak tulajdonítja Pannónia egyházszervezeti beosztását. Ismeretes az a nagyszabású elgondolás, amit nagykárolyi birodalmi eszmének szoktunk nevezni. Ő egyetlen birodalomba akarta egyesíteni egész Európát, e birodalom szilárd ideológiai alapjának a kereszténységet szánta. Feje a császár, engedelmes főpapja a római pápa, vallási szervezete a latin kereszténység lett volna. Ennek az eszmének szolgálatában osztotta fel e területet is a német birodalmi püspökök expanziós területeként, hogy azon vallási buzgalmuk és birodalmi hűségük jeleként a kereszténységet és a birodalmi eszmét elplántálják. A Duna-Dráva-Száva közti területet az aquilejai pátriárkának, a Dunántúl nagyobb részét, a Dráva-Száva-Duna közét Salzburgnak, a Rába és Duna közti területet Passaunak, míg a Felvidéket Regensburgnak szánta. Természetesen az illetékes főpapoknak a feladat nagyon kecsegtető volt, mert így a kereszténység térítésének ürügyén saját egyházmegyéjük hatalmát is mindinkább megalapozhatták. Megindult tehát a számtalan forrásból, tárgyi emlékből ismert bizonyságok tanúsága szerint a latin egyházszervezet felépítése. A Dunántúlon a salzburgi érsek esperességet létesít, Liutpram (836-859) Pécsett templomot szentel, ugyancsak a salzburgi érsek létesíti az első szervezett egyházmegyét a Kárpát-medencében, a nyitrait. Itt székesegyházat szentel, 880-ban a sváb Wichinget helyezi oda megyéspüspöknek. Váczy szerint azért lett a nyitrai püspökség létesítője a salzburgi érsek, mert közben érseki rangra emelkedvén, mint az egész terület metropolitája tarthatott számot erre a tisztségre. Hermann Egyed szerint azért, mert közben a regensburgitól a salzburgi egyházmegye vette át a térítésnek ezt a területét is. Akárhogy volt is a dolog, tény, hogy az első egyházmegye a Kárpát-medencében a nyitrai volt, és ennek kell tulajdonítanunk azt a tényt, hogy az első magyar megszervezett egyházmegye, az esztergomi a nyitrai püspökség területén alakult meg. A Kárpát-medence keleti része Regino prümi apát Világkrónikája szerint a magyar honfoglalás előtt az „avarok pusztája" volt. A honfoglalás korában a