Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - HEGEDŰS LÁSZLÓ: Pécs európai hírű kollégiumának történetéhez (A „Pius")

A Makár utcai kollégium A kollégium helyéül Zichy Gyula három különböző építési telket kínált fel a provinciálisnak. Az első a belvárosban a Deák (ma Jókai) utcában a nemrég épült Postapalota szomszédságában volt. Másodikként az Indóház (ma Szabadság) utcától nyugatra tágas terület állt rendelkezésre. Itt az utcák nyomvonalát a rendezési terv már kijelölte. Végül a Makár (maTfjúság) utcában az úgynevezett csoronikai püspöki szőlő területét ajánlotta fel.

20 Mindhárom terület a püspökség illetve az egyház birtokához tartozott, tehát tulajdonjogilag nem merült fel probléma. Csupán a harmadik teleknél jelentett kisebb nehézséget, hogy néhány magángazda szőlőterülete az északnyugati oldalról belenyúlott a püspöki birtokba. De ezek megvásárlására, illetve kártalanítására Zichy püspök ígéretet tett.

21 Minden bizonnyal a Mecsek közelsége, a jó levegő, a szép kilátás, a városi forgalomtól, az utcák zajától való nagyobb távolság játszhatott szerepet abban, hogy végül is erre a területre esett a választás. A kollégium építésének ügye 1912. november közepén került újra előtérbe. A tervező PILCH ANDOR (aki még március 2-án írt levelében a kollégium költségelőirányzatát 1470 000 koronában jelölte meg

22 ) értesítette a püspököt, hogy a Rómában elfogadott tervek szerint az új épület nem másfél, hanem kettő és fél millió koronába fog kerülni. A püspök válaszul kijelentette, hogy a Rómában elkészített tervezet sajnos anyagi okok miatt nem valósítható meg. A tervek egyszerűsítése Jablonkayra hárult. Ugyanakkor az a gondolat is felmerült, hogy az épületegyüttest szakaszosan építsék fel. Az újonnan kinevezett provinciális, P. Speiser Ferenc is ezt az elgondolást képviselte. A Kollégium első évfolyama 1913 szeptemberében, nevelőtanáraikkal.