Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - HEGEDŰS LÁSZLÓ: Pécs európai hírű kollégiumának történetéhez (A „Pius")

még osztrák-magyar jezsuita rendtartomány főnökéhez, P. Schwaerzlerhez fordult, hogy a rend tagjai vállalják el az internátus vezetését. A provinciális azonban a kérést azzal hárította el, hogy kevés magyar rendtag áll rendelkezésére.

3 1909-ig egy internátus és egy jezsuita rendház alapításáról tudunk. A kollégium (vagyis középfokú tanintézményt, internátust és rendházat magában foglaló intézet) létesítésének, az alapítás gondolatának megjelenéséről P. Pámer jezsuita atya visszaemlékezése szolgálhat adalékkal.

4 A páter, aki hosszabb ideig volt a kalksburgi kollégium magyar növendékeinek tanára és lelkipásztora, megemlít egy időszakot, amit Karlsbadban töltött. Vele egy időben tartózkodott ott Zichy Gyula püspök és Mosonyi Dénes pécsi kanonok is. Mindhárman sok időt töltöttek együtt. Egy séta alkalmával a püspök éppen dédelgetett tervéről beszélt, amikor Mosonyi közbeszólt: „Ne rezidenciát alapítson, méltóságos úr, hanem egy egész kollégiumot a kalksburgi mintára, amit annyira szeret." - „Az bizony gyönyörű volna, de azt aligha valósíthatom meg" - válaszolta a püspök és feltárta nehézségeit.

5 A püspök aztán a pátert magával vitte az utókúrára is, ahol összeállították a kollégium tervét,

6 melynek megvalósításában egy szerencsés körülmény is szerepet játszott: 1909-ben ugyanis kettéválasztották a közös osztrák-magyar jezsuita rendtartományt, és megalakult az önálló magyar provincia.

7 A magyar provincia rendházaiban élő osztrák származású páterek választhattak: vagy visszatérnek szülőhazájukba, vagy itt maradnak Magyarországon. Többségük Magyarországot választotta. A magyar provincia első főnöke. P. Bus Jakab nem rajongott Zichy tervéért inkább egy Budapesten felállítandó gimnáziumot akart létesíteni - és elzárkózott a megvalósítás elől.

8 A püspök erre P. Wers Ferencnek, a rend generálisának (rendfőnökének) írt Rómába, ám tőle sem kapott biztatást.

9 Ekkor közvetlenül a pápához, X. Piushoz fordult támogatásért, közölve tervét és kérve segítségét. A segítség nem is maradt el. A pápa nyomatékosan kérte a rendfőnököt, hogy vállalják el a pécsi intézetet,

10 s a pápa óhajának lett is foganatja. A József utcai ideiglenes gimnázium A püspök a gimnázium alapítására 1911-ben megállapodást kötött a kultuszminiszterrel.

11 1912 májusában a VKM a gimnázium első osztályának meg is adta a nyilvánossági jogot.

12 1912. június 26-án P. Bus leutazott Kalocsára, ahol a jezsuiták 1860 óta kollégiumot tartottak fenn és közölte Jablonkay Gáborral, hogy a rend generálisa az alapítandó pécsi kollégium vezetőjévé nevezte ki. A gimnázium első osztálya már ősszel megnyílik, tehát haladéktalanul Pécsre kell utaznia és július elsejével meg kell kezdeni a beiratást. A kalocsai érsek nyíltan hangoztatta, hogy sérelmesnek tartja a pécsi kollégium tervezetet egyházmegyéjére, mert a közelség miatt a kalocsai intézet háttérbe fog kerülni.

13 Jablonkayt Pécsett vegyes érzelmekkel fogadták. Somogyi Dénes kanonok beszámolt neki arról, amiről különben Kalocsán is hallott, hogy a zirci apát és főképp a pécsi ciszterciták nem veszik jó néven az alapítást, attól félve, hogy a leendő intézet konkurenciát jelent majd számukra. Zichy püspök igyekezett megnyugtatni őket,