Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - ROZS ANDRÁS: A Foederatio Emericana Pécsett

jellem, 7.) aki mélyen vallásos lelkületű."

32 Bár az Emericana a falukutatás gyakorlatába is bekapcsolódott (ezt a munkát az egyetem részéről legszervezettebben a Pécsi Egyetemi Férficserkészcsapat végezte) - 1935-ben két curia végzett falunként szociográfiai adatgyűjtést

33 -, inkább elméleti formában, előadások és cikkek révén utalták a pécsi Emericana-vezetők hallgató-tagjaik érdeklődési körébe e kérdéskört, hiszen a Somogyi tanársegéd által felállított főfeltétel a gyakorlati munkához („falun született") az emerikánások társadalmi helyéből következően többnyire hiányzott. Várkonyi Nándor dr. egyetemi könytárőr, a jeles bölcsész-polihisztor és az Emericana dominusa 1943-ban írott cikkében - „A népi gondolat" - elméletileg is indokolttá tette a korszerű népismeretet a magyar értelmiségi (középosztálybeli) számára. Szerinte a liberalizmus az erőseket, az önzőket hozta előnyös helyzetbe, míg „a gyengék, vagyis a tömegek sorsa a kiszolgáltatottság lett", ezért „az egyénkultusz túlzásai" ellensúlyozásaként a közösség eszméjét kell erősíteni, mégpedig a népi közösségét, a nép megerősítése által, „a magyar műveltség népi, faji gyökereinek ápolása" révén, és ezért „a magyar műveltségű és öntudatú tömegeknek kell elözönleniük minden pályát.. ."

34 Vörös Márton dr., városi főlevéltáros, emerikánás dominusz szintén a falumunkáról írt több cikket, tartott előadást.

35 A népi gondolat és a falukutatás támogatása elvileg magában rejtette a népi írókkal és rajtuk keresztül a baloldali körökkel való kapcsolat lehetőségét. A 30-as évek második felében ilyen népi-baloldali közeledésre volt is példa más bajtársi egyesület részéről, így például a Turul Szövetség ún. „népi Turul" szárnya éppen ezidőben szerveződött. A Turul e körei a Márciusi Front szervezőivel is jó kapcsolatba kerültek. Az Emericana központi vezetése azonban lényegében elhatárolta magát a Márciusi Fronttól: csak a szociális követeléseket fogadták el, a „liberális-individualisztikus" társadalmi szemléletet tükrözőket nem; azt is nehezményezte az Emericana, hogy a Front 12 pontja a keresztény gondolatot még csak meg sem említette.

36 Mégis egyes korporációinak szabad kezet adott az e kérdésben való állásfoglalásra. így éppen a pécsi emerikánások - a népi, baloldali gondolkodáshoz közelálló tagok, az Emericana balszárnya - szervezték meg a Foederatio egyetlen, a Márciusi Fronthoz közeledő rendezvényét: 1937. május 10-én a pécsi Emericana-korporációk fogadták Féja Gézát, Illyés Gyulát és Kovács Imrét, hogy a népi írók a Márciusi Front eszméit ismertessék az Emericana-tagság előtt. A pécsi Katolikus Legényegylet nagytermében tartott esten Féja Géza a magyar parasztság történeti fejlődéséről beszélt, majd Illyés Gyula verseiből olvasott fel, végül Kovács Imre a parasztság korabeli helyzetéről mondta el fejtegetéseit. A rendezvényt nem annyira ténye, hanem körítése tette nevezetessé, mert szélsőjobb, bizonyos „turbulens elemek" megpróbáltak zavart kelteni, a tudósítás szerint az egyik bajtársi egyesület (ez csak a Turul lehetett) iparossegédeket és kereskedőtanoncokat szervezett be a rendezvény elleni tüntetésre, verekedés-provokálásra, nyilván a meghívottak számukra túl baloldali volta miatt. A Pécsett már hetek óta zajló zavargások, „szellemi harc" következtében az egyetem rektora kénytelen volt a népi írók estjét az egyetemről városi helyszínre áttétetni. A rendezvény e baljós előjelek ellenére jól sikerült, a mintegy 20-30 főnyi kisebbség nem merte a zavarkeltést megkockáztatni. Az előadás rendjét Koszó János egyetemi tanár és az „Emericana kitűnő szervezettsége" biztosította. Maguk a meghívott előadók is tetszéssel nyilatkoztak a rendezvényről, szerintük az est eredményeként a magyar írók elfogadást nyertek