Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - ROZS ANDRÁS: A Foederatio Emericana Pécsett

lenne, akkor emerikánás esküjével ellentétbe jutna az a tagunk, aki e csoportba beiratkozik, mert feladná Anyaszentegyházunkhoz és szent magyar hazánkhoz való hűségét!"

24 Az Emericana igen határozottan fellépett a különböző fajmagyar, az ősmagyar „pogány" kultúra hagyományainak visszaállítására irányuló, a magyar középkori keresztény birodalmat (a Szent István-i állameszmét) támadó megnyilvánulás ellen. Ilyenek voltak az egyetemeken terjesztett röplapok, melyek „a Szent István által örökül hagyott idegenimádat", „Imre herceg meddősége" kitételeket tartalmazták.

25 A turáni gondolatot ismertető és elutasító előadásokat tartottak a pécsi korporációk curia-gyűlésein is. így a Ludovicana 1937-ben rendezett gyűlésén dr. Tóth István egyetemi tanársegéd, a korporáció dominusza előadásában a turanizmussal kapcsolatos véleményét így foglalta össze: „Számunkra fontosabb is a faj helyett a nemzet fogalom vizsgálata."

26 Az Emericana nagy gondot fordított végzős (valétázó) egyetemi tagjainak elhelyezésére. Bár egyik jelentésében büszkén állította, hogy az Emericana összes tagságában még 200 állástalan diplomás sincs, állandóan tartotta a kapcsolatot az ún. ÁDOB-bal (Állástalan Diplomások Országos Bizottsága), egyetemi központjaiban, így Pécsett is külön bizottságot állított fel a végzős vagy már végzett, ún. dominus natus, fiatal diplomás tagjainak megfelelő és méltó állásban való elhelyezésére, és számos esetben sikerült is bírósági fogalmazó vagy középiskolai tanári állásba juttatnia a hozzá folyamodókat. Az Emericana e kérdésben is tartózkodott a szélsőséges lépésektől, és a Turul, valamint a nyilaskeresztesek által szervezett egyetemi, illetve városi tüntetésekhez „nem adta oda presztízsét."

27 A szociális és karitatív tevékenységet kezdetektől egyik fő feladatának tekintette az Emericana mind a deklaráció szintjén, mind a gyakorlatban. Valamennyi korporáció, különösen a famíliák révén „több sokgyermekes családot vendégelt meg és támogatott ruhával és élelmiszerrel".

28 A szociális feladatok terén több akció közül kiemelkedett és országos jelentőségre tett szert kettő: az egyik az Erzsébet Tudományegyetemen szervezett szociális tanfolyam 1934-ben, a jogi karon, melynek célja volt a szociális közigazgatás számára tisztviselők kiképzése, a másik pedig az országban egyedülálló pécsi Munkanélküli Munkásifjak Munkaközössége megszervezése. Mindkét akció munkájában aktívan résztvettek emerikánások.

29 Az Emericana korporációi rendszeres segélyben részesítették rászoruló tagjaikat is.

30 Az Emericana-korporációk kulturális rendezvényeikkel (irodalmi estek, hangversenyek, ünnepi műsorok) Pécs város művelődéséből is jelentős részt vállaltak, a város hagyományainak ápolásával is. így 1936-ban esti körmenet-demonstrációt szerveztek Pécs török alóli felszabadulásának emlékére, majd Szent Mór, Pécs második püspöke 900 éves jubileumi ünnepségeinek is egyik fő szervezői és részvevői voltak.

31 Az Emericana, mint az ifjúsági egyesületek és mozgalmak többsége (Cserkészszövetség, Turul-egyesületek) is szükségesnek tartotta, hogy bekapcsolódjon az 1930-as évek közepétől kibontakozó magyarországi falukutató mozgalomba. Dr. Somogyi Ferenc egyetemi mb. tanársegéd 1936-ban a Ludovicana corporatio curiális gyűlésén már a falumunka divatjellegét bírálta és kinyilvánította a keresztény katolikus szemléletű falukutatás feltételeit. Szerinte falukutató csak az lehet: „1.) aki falun született, 2.) aki önzetlen és szerény, 3.) tudományosan is képzett szakember, 4.) aki a magyar nép lelkületét ismeri, 5.) aki kellő krisztusi alázatossággal bír, 6.) aki határozott