Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - ROZS ANDRÁS: A Foederatio Emericana Pécsett

A pécsi korporációk taglétszámai 1924-től 1935-ig a következőképpen alakultak: 1924/25 1925/26 1926/27 1927/28 1935 egyet, do nagy kishalig, mi asz- asz(apród, nus szony szony levente) 1. 2. 3. 4. 1. 1. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. Quinque Eccles. 42 18 7 57 69 49 54 36 17 33 22 19 21 Ludovicana 46 83 53 50 25 20 Alta Ripa 26 38 20 15 Barania - - 37 40 Istropolitana .33 22 19 21 Összesen: 42 18 7 103 152 165 182 81 52 Az öt pécsi korporáció alkotta a Pécsi Nagypriorátust, mely a pécsi Erzsébet Tudományegyetemre jelentkező dunántúli, főleg dél-dunántúli katolikus vallású hallgatókat vonta be a Foederatio Emericana egyesületi életébe. A pécsi nagyprior tisztét 1936-ig dr. Scipiades Elemér orvosprofesszor, a Szülészeti Klinika igazgatója, a Barania volt priorja töltötte be, 1936 évtől pedig az Emericana pécsi működésének végéig Kühn Szaniszló, a pécsi ciszterci rendi Nagy Lajos gimnázium igazgatója volt az első tisztségviselő.

18 Az 1920-as évek pécsi emerikánás megmozdulásain - a curia-gyűlések előadásain, ünnepélyeken mondott beszédekben, az ún. „komoly poharak"-on elhangzott fejtegetésekben - két fő témában bontakoztak ki az Emericana nézetei: az egyik a revízió, a másik a numerus clausus kérdésköre. - Fontos itt megjegyeznünk, hogy az Emericana megnyilatkozásait mindenkor a mérsékelt hangnem, a visszafogott fogalmazás jellemezte mindkét, és más politikai jellegű kérdésben is, szemben a szélsőjobboldali bajtársi egyesületek, elsősorban a Turul akcióival, provokációival, melyekre a katolikus erkölcsiséget és politikai semlegességet komolyan vevő emerikánás hallgatók a 20-as években még hasonló akciókkal nem válaszoltak. - Az Alta Ripa 1928. májusi curiálisán a békerevízió érdekében szükséges társadalmi egység fontosságát hangsúlyozták.

19 A húszas évek vége felé megnövekedtek a numerus clausust védő egyetemi megnyilvánulások, és ezektől az Emericana sem tudta távoltartani magát, bár a vezetőség kétségtelenül megpóbálta megakadályozni az Emericana-tagok túlzott politizálását, akár renitenskedő tagja fegyelmi felelősségre vonása árán is.

20 A harmincas évek elején azonban már csak igen nagy nehézségekkel sikerült leszerelnie az emerikánás vezetőknek az Emericana nyíltan politizáló csoportját. A pécsi egyetemisták memorandumügyébe a pécsi Emericana-korporációk tagságának nagy része is belekeveredett. Az ügy országos jelentőségre tett szert, megmozgatta, állásfoglalásra késztette több magyarországi egyetemi város diákságát. 1933 őszén egyetemi tüntetések folytak a numerus clausus törvény teljes érvényesítéséért az egyetemen. Az Emericana-vezetőség, hogy megelőzze tagságának tevőleges részvételét a más bajtársi egyesületek (Turul, DEFHE) által kezdeményezett és irányított megmozdulásokon, utasította ifjúságát, hogy a numerus claususért törvényes eszkö-