Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - ROZS ANDRÁS: A Foederatio Emericana Pécsett

tisztségviselőinek, protectorainak és dominusainak, és mást, ha az egyetemi hallgatótagjai szüleinek társadalmi helyzetét nézzük. Általánosságban elmondható, hogy előbbiek inkább a középosztály felső (főpapok, katonatisztek, a vármegyei és városi közigazgatás vezető tisztviselői, egyetemi tanárok, ügyészek, gyárosok, nagykereskedők) és középső (gimnáziumi tanárok, bírók, ügyvédek, állami-közigazgatási, MÁV-, posta-, OTI-főtisztviselők, mérnökök) rétegeiből kerültek ki, addig a hallgatók szülei között az előbb felsorolt társadalmi kategóriák csak kisebb számban voltak találhatók, soraik legtöbbjét az alsó-középosztályhoz tartozók (tanítók, állami- és magán-kistisztviselők) tették ki. A szülők társadalmi rétegezettségén megfigyelhető egy presztízs-, társadalmi mobilizációs tendencia: azok a szülők ösztönözték fiaikat az Emericanába való belépésre (vagy azon szülők gyermekei ismerték fel az egyetemen ennek fontosságát), akik a középosztályba (vagy annak középső-, felső rétegeibe) akartak tartozni, „feljutni". Ezt a vélekedést támasztja alá az is, hogy az emerikánás szülők foglalkozásai között nem egy iparosmestert, gépészt, sőt földművest és földmunkást is, fedezhet fel a kutató - bár gyári munkást nem. Feltűnő, hogy a szabad pályákat alkotó foglalkozásúak (orvosok, ügyvédek, magasabb beosztású magántisztviselők, művészek) nem vagy alig szerepelnek az emerikánás szülők között. Úgyszintén nem vagy elenyésző számban találhatók - némiképp érthetően - arisztokrata, nagybirtokos Emericana-tag szülők, ez ugyanakkor a dominusokra is érvényes.

8 A pécsi korporációk megalakulása, tevékenységük rövid története Pécs, mint egyetemmel és jelentős számú római katolikus vallású lakossal bíró nagyváros eleve eséllyel szerepelt a Foederatio Emericana szervezőinek terveiben, az 1920-as évek elején. A Foederatio Emericana első pécsi korporációja, Eger után a második vidékiként alakult meg 1923. október 13-án. Elnevezése: A Foederatio Emericana Katholikus Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Szövetség Quinque Ecclesiensis Corporatiója. Az alakuló gyűlést a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos főgimnáziuma cserkészcsapatának otthonában tartották. A gyűlést Szabó Pál senior designatus (kijelölt senior) nyitotta meg, majd elhatározta a korporáció, hogy az emerikánás központ által javasolt „Istropolitana" nevet nem fogadja el és „Pécs ősrégi nevét Quinque Ecclesiensis" választja. A korporáció színeként a világoskék-arany-világoskék színeket szavazták meg, melyek Pécs szabad királyi város színeinek variációi. A tagok kezdeményezték, hogy az Emericana a színháznál 25% kedvezményt kapjon.

9 Az alapító tagok száma: 18 dominus, 7 nagyasszony, 11 curia-tag. Az alapító prior Bozóky Géza dr. egyetemi nyilvános rendes tanár volt. Az első öregurak között egyetemi tanárok, kanonokok, királyi ügyész, táblabíró, ügyvédek, tanárképző igazgató, főorvos, gimnáziumi tanárok, gyógyszerész, MÁV-tisztek, más főtisztviselők. A nagyasszonyok között dominusfeleségeken kívül ott találjuk dr. Scipiades Elememét, az első pécsi nagypriorjának, orvos egyetemi tanárnak nejét.

10 A Foederatio Emericana pécsi Quinque Ecclesiensis korporációjának alapszabályait 1924. július 11-én fogadta el a kormány hatóság.

11 A „katolikus úri intelligenciát magában foglaló szövetség" pécsi korporációjának székhelye: Pécs, Megye u. 20. Ingatlana nem volt, ingósága: kézipénztárszekrény, irodai felszerelések, könyvtár,