Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - L. IMRE MÁRIA: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében

vh. között segítették hordozni a szülőknek. A bólyi nővérek száramazásukat tekintve a társadalom minden rétegéből, földműves, iparos és polgári családból származtak. „Együttérzésük ebből fakadhatott" - emlékeznek adatközlőink. Az 1920-as évek végén, a gazdasági válság idején sokan eladósodtak és vagyonuk árverésre került. Az egykori tanítványok, gyakran többgyermekes anyák, mindig számíthattak a nővérek hathatós támogatására. Ebben az időben szervezték a leányoknak a legtöbb háztartási, hímző- és varrótanfolyamokat, mellette ismeretterjesztő előadásokkal segítették elő az önképzést. Rendszeresen tartottak illemtan órákat, ahol a helyes etikai magatartásra vonatkozó normákról is szóltak. A háború idején, 1942-ben sokan bevonultak Bolyból. A katonák otthonmaradt feleségeit és gyermekeit a hercegi család és a nővérek többször részesítették anyagi támogatásban. Ez a korabeli faluközösség számára biztonságot, erős összetartozástudatot jelentett a legnehezebb időkben.

23 A leányok egyesületeivel kb. egyidőben, 1889-ben Bolyban (az országban a harmadik helyen) az iparos ifjúság számára megalakult a Római Katolikus Legényegylet. Első szervezője Streicher József plébános volt.

24 Öntevékeny szerveződésük a két háború között igen gazdag programot eredményezett. Vasárnap, hétfőn, csütörtökön és szombaton este rendszeresen tartottak önképző előadásokat, hitbuzgalmi, matemetika, történelem, üzleti levelezés, iparműtan és illemtan témákban. Önerőből emelt egyleti épületükben - amelynek felépítéséhez a Batthány-Montenuovo család is hozzájárult szabad idejükben sakkra, biliárdra és olvasásra volt lehetőség. Itt tartották a táncA Mária Társulat csoportképe, Boly, 1900