Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - L. IMRE MÁRIA: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében

Az egyik társulatból a másikba lépést mindig ünnepélyes esemény tette emlékezetessé. Ez különösen a Mária Társulatba való felvételre vonatkozott. Ilyenkor 3 napos lelkigyakorlatot tartottak - mindig német nyelven. Ezen külön vettek részt az édesanyák leányaikkal és az apák fiaikkal. A Mária társulati leányok nemcsak külsőségekben (körmeneteken, zászlókkal), de közösségi cselekedetekkel is kifejezték együvétartozásukat. Háborús időkben a nővérekkel együtt sorra keresték fel a falu szegényeit, és ún. „Bajtársi Szogálatot" szerveztek. Rendszeresen látogatták a betegeket, besegítettek az egyedülállók, főleg az árvák és az özvegyek jótékony célú gondozásába. A fronton lévők számára kötöttek, varrtak, segélycsomagokat küldtek. Jótékonycélú előadásaikon a hosszabb színdarabokat németül, a kisebb műsorszámokat magyarul adták elő. Rendezvényeiken, valamint a nyári szabadtéri tornaünnepélyeken az egész falu megjelent. Ha a Mária Társulati leányok közül valaki férjhez ment, a Társulat tagjai ünnepélyesen elkísérték az oltárig, és a templomi esküvőn közös énekléssel emelték az ünnep fényét. Ajándékba a nővérek minden férjhezmenő leánynak egy lourdesi Mária szobrot adtak, azzal a szándékkal, hogy otthonában őrizze tovább Mária tiszteletét. A nővérek ajándéka egy sajátos bólyi hagyomány kialakítójává lett. A szobrot mindenki otthon a sublótjára tette, májusban és októberben, a Mária litániák hónapjában a sublótot feldíszítették, ún. Mária-oltárt készítettek, s esténként az édesanyák gyermekeikkel és a családjukkal együtt ott imádkoztak. Az irgalmasnővérek és családok kapcsolata nemcsak a gyermekeken keresztül, a vallásos neveléssel fűződött szorossá. A hétköznapi élet nehézségeit, különösen a két A falu földművesasszonyaiból alakított Rózsafüzér Társualt Rudolf Mátyás kápolnánál, Boly, 1900 körül