Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - L. IMRE MÁRIA: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében

Boly egyleti és társulati élete modellértékű volt a két világháború között.

21 A falu népességét a múlt század második felétől erős parasztpolgári vonások jellemezték. Ez abból adódott, hogy Boly földrajzi fekvésénél fogva gazdaságilag és bizonyos értelemben társadalmi szempontból összekötő szerepet vállalt a Villány-Siklós térség és Mohács között. így sajátos mikrotáji központ lett. A település hitéletének alakulásában és kulturális téren meghatározó szerepet játszott a kegyuraság, a katolikus Batthyányi Montenuovo hercegi család.

22 Előzményként el kell mondanunk, hogy 1882-ben ők telepítették a faluba az irgalmasrendi ún. Vincés-nővéreket a grazi anyaegyházból, akik „Szt. József Intézet" néven óvodát alapítottak az uradalom szolgálatában álló szegénysorsú földművesasszonyok gyermekeinek. A koedukált, ingyenes óvodában a későbbiek során minden rászorult gyermek helyet kapott. Az 1889-ben felépült iskola leány tagozatán is a nővérek tanítottak. 1887-ben a nővérek megalapították a helybeli gyermekekből a Szeplőtelen Szűz Mária Gyeremekeinek Társulatát. Ez indította útjára a kivételes egyesületi életet. A 20-as évektől az első vh-t követően a nővérek a fokozatosság elve alapján törekedtek a gyermekek lelki, erkölcsi nevelésének, összetartozástudatának erősítésére. A leányok körében a nagyobb óvodások, 1. és 2. osztályosok alkották a Prágai Kisded-Jézus Társaságot. A 3. osztályosok az Őrangyal Társulathoz tartoztak. Az 5., 6. osztályban az Eucharistikus Társulatba, majd 14—15 éves koruktól férjhezmenetelükig a Szeplőtlen Szűz Mária Gyeremekeinek Társulatához kerültek. Körmenet a féldíszített diósberényi úrnapi kápolna előtt. 1983.