Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - L. IMRE MÁRIA: A katolikus németség népi hitélete a pécsi egyházmegyében

és német nyelven imádkoztak a Rózsafü­zért. Szűz Mária közel életnagyságú szobrát az egyik Dőry grófnő Bécsből hozatta Zombára 1880-ban. Mária ünne­pek idején az Olvasós Társulat tagjai felváltva öltöztették a szobrot a liturgia színeihez igazodó ruhába. A Mária-ru­hákat fogadalomból varratták. A ká­polna perselypénzét csak gyertyára köl­tötték. Minden nagy mise előtt a szobor­nál 4 gyertyát gyújtottak. Betegségben, bajok idején a társulati tagok a szobor köré gyűlve együtt imádkoztak. 18 A társulati-egyleti élet falvainkban a 20. század elejétől a 2. vh-ig ismét ígéretesen éledt újjá. Helyenként egy­egy meghatározó egyéniségű plébános, a kegyuraság, tanítók, a falu tekintélyes elöljárói is elősegítették ezt a folyamatot. A Katolikus Legényegylet, az Ipa­rosegylet és Olvasóegyletek a közösségi vallásgyakorlat mellett célul tűzték ki a kulturált művelődést és szórakozási le­hetőség megteremtését. Figyelemremél­tó, hogy a társulatok és egyletek tagjai politikai pártban vagy mozgalomban nem vehettek részt. így pl. a Nagynyá­rádi Olvasóegylet szabályzatának 16. §-a többek között kimondja: „... politikai vitatkozás az Egyesület termeiben kizárás büntette alatt tiltva van". 19 A helybeli egyesület tagjai, amikor az Olvasóegylet épületét a Leventeegylet képviselői el akarták foglalni, egyöntetűen ellenálltak, állást foglalva eredeti céljuk, a politikamentesség mellett. A Nagynyárádi Rk. Olvasóegyletet 1895-ben alapították. Fővédnöke a pécsi megyéspüspök, első elnöke az alapító, Obadich Ferenc plébános. Az Egylet tagdíjak­ból, adományokból, tartotta fenn magát. Mivel a Kör épületét kinőtték, 1935-ben Staub Vencel földműves, egyleti elnök kezdeményezésére a falu közadakozásából újjáépítették. Staub Vencelt lelkes odaadó munkájáért az Olvasóegylet 1936-ban, rendhagyó módon még egy évre megválasztotta elnöknek. A Kör rendezvényein a faluközösség mindig nagy számban vett részt. Nagyböjt­ben és Adventben esténként lelkészek, tanítók, vendégelőadók előadásait hallgatták. Tagjaik a vallásos (Karácsony, Mikulás, templombúcsú), a hazafias (Márc. 15., Október 6.), valamint a társadalmi ünnepeket (Anyák Napja, Madarak és Fák Ünnepe) együtt ülték. „A helybeli tanítók elévülhetetlen érdeme, hogy alkalmanként oly magasfokú műsort állítottak össze ezekre az ünnepélyekre. Minden más, nem a Körből kialakult mozgalom pl. Volksbund, eleve megbukott, mert mindenki érezte, hogy a római katolikus Olvasóegyletben többet kapott emberileg." 20 Zomba, Öltöztetős Mária-szobor 1880-ból

Next

/
Thumbnails
Contents