Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - STJEPAN SRSAN: A horvát bevándorlás és a boszniai ferencesek működése a 18. század elejéig

A különböző egyházak közötti vélemények ellenére, a vizsgálat alatt, és azt követő időszakban felmerült kétségek és kritikák sem tudták megállítani az egyre növekvő érdeklődést. Részint ennek következményeként az egri püspökségen felmerült a kép áthelyezésének a gondolata. Káló és Eger jött számításba. Erre azonban nem kerül sor, mert magasabb egyházi és politikai érdekek következtében, a pócsi könnyező Madonna a birodalom fővárosába került. Hogyan került Bécsbe a Mária kép? Mind levéltári forrásaink, mind pedig Esterházy Pál: Mennyei Korona c. egykorú kéziratából, majd 1696. végén ugyanilyen címen megjelentetett opusából a következőket tudhatjuk meg.

16 „... Midőn a pócsi könnyező képnek híre a Császár-Királyi Udvarba megérkezett, Magdolna Elenora jámbor császárné-Királyné azonnal az Egri Püspöktől azt a Tsuda képet kívánta. Felséges I. Leopold parancsára tehát Pócsról Kassára, innen Egerbe, Egerből Bécsbe vitték által 1697 elején. Amidőn a bárczai temlomban két nap megnyugodtak vele, akkor a jezsuitáknak elnökei egy ügyes képíró által, aki a munka előtt meggyónt, megáldozott, és úgy a munkát kezdette és végezte, lefestették a pócsi eredeti képet, amely azután nagy ünnepléssel behozatott Bárczáról Kassára. Vele együtt azt a ruhácskát is elhozták a pócsi papok a püspökséghez, amelyben szedettek a képről lehulló könnytsepek .. ,"

17 Az ekkor keletkezett egyik másolatot Kassán a Szent Erzsébet templom főoltárára helyezték, a másikat a Kassa melletti Kisfalu gyülekezetének ajándékozták. Az eredeti pócsitól ünnepélyesen elbúcsúztak Bécsbe szállítása előtt.

18 A szakirodalom is a Bécsbe szállítást eléggé egybehangzóan így írja le, vélhetően Esterházy művéből merítettek.

19 A birodalom fővárosába történő képszállításra vonatkozóan a már korábban említett Cusani Marchio, másutt Casani alezredes, a következő utalásokat tette: „.. .Miután Őméltósága gróf Nigrelli Tábornok úr folyó hó 1-én Tokaji Fökommandón azon declaratiot tette, hogy a vizsgálatok az eretnekek minden kétségeit kizárják, s semminemű practica fent nem állhatott, legfensőbb helyen elhatároztatott az egri püspök által a kép felkísérte a Császári Udvarba. Erről a haditanács értesítve lett.. ."

20 A „könnyező pócsi Madonna" kép a birodalom fővárosában A következő esztendő megalapozta a Madonna kép népszerűségét. Bécs hatalmas érdeklődést tanúsított. Nemcsak a vallásos tömegek érdeklődése nyilvánult meg a templomok tömeges látogatásával, a közszemlére kitett és napi több misén látható kép iránt, hanem a birodalom legfelsőbb vezetése mindent megtett, hogy a törökök ellen folyó nagy háborúban is szerepet kapjon a kép, s megszilárdítsa a hitet az iszlám elleni küzdelemben. Közismert, hogy az egész Habsburg birodalomra kitejedően a Loretto kultusznak hadászati jelentősége volt az iszlám, az „ősellenség" elleni háborúban. A máriapócsi Madonna így illeszkedett bele a korszak fő birodalmi törekvéseibe, szellemi fő vonulatába. Franz Hannibál Mörmann bajor fejedelmi nagykövet bécsi rezidenciájáról nemcsak a magyarországi hadszíntér eseményeiről tudósította urát Miksa Emánuelt, hanem