Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

MŰHELY - TÍMÁR GYÖRGY: Pécs vallási élete a török uralom előtt

ugyanis míg a király odavolt, meghalt Jób pécsi püspök. A hazaérkező király ekkor tette meg BERTALANt pécsi püspökké. Bertalan püspök burgundiából származott és az ugyancsak burgundiai származású Jolánta királynőnek (II. András nejének) környezetéhez tartozott. Megint a dátumok egybeesése sugallja, hogy a zarándoklatról megérkező király a magával hozott szent Bertalan ereklyét az újonnan kinevezett Bertalan pécsi püspöknek ajándékozta, aki e drága kincset városa plébániatemplomában helyezte el. A templom pedig a benne őrzött apostolereklye miatt kaphatta a Szent Bertalan nevet. Maga a templom már korábban is állhatott. Ha feltételezzük is, hogy kezdetben, a püspökség alapításának első évszázadában a székesegyházba jártak a pécsi hívek, ez az állapot nem sokáig tarthatott. Tudjuk, hogy amikor Bertalan püspök Pécsre jött, itt a székesegyházi nagyobbik káptalan mellett egy másik káptalannal rendelkező templom-prépostság is volt már, a Szent Jánosról elnevezett templom ún. kisebb káptalanja. Teljesen elképzelhetetlen, hogy egy olyan püspöki városban, ahol két káptalan is virágzik, a városlakóknak plébániájuk ne lett volna. Az akkori állapotokkal ez nem igen fért volna össze. Magát a plébániatemplomot, így feltehetőleg legkésőbb a Bertalan ereklyék Pécsre érkezése előtti évszázadban építették. Milyen és mekkora lehetett ez a törökkor előtti plébániatemplom? Tudjuk, hogy a templomot legalább kétszer átépítették, illetve bővítették. A középkori templom alapfalainak feltárására az idősebb pécsiek még emlékezhetnek. Gosztonyi Gyula vezetésével ez a II. világháború előtti években elkezdett átépítéssel Zsabokorszky Jenő: A belvárosi templom (1927)