Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. Emlékszám őszentsége II. János Pál látogatásának tiszteletére. 4. évfolyam (1991/1-2)

TANULMÁNYOK - GERGELY JENŐ: Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatai

JULIÁN (1442-1444), aki a várnai csatavesztés után maga is áldozatul esett a martalócoknak. HUNYADI JÁNOS kormányzó és MÁTYÁS király törökellenes hadjáratait hatékonyan támogatta CARVAJAL JÁNOS bíboros, pápai legátus. De ha nem is akarjuk itt és most mérlegen kimérni a pápai támogatás aranyban, katonában számolható penzumait, mégis fontosnak tartjuk, hogy nem egyszerűen arról volt csak szó, hogy Magyarország mint a „kereszténység védőbástyája" hozza meg a saját hatalmas véráldozatát, hanem ennek a küzdelemnek a hátterében mindig is ott állt az a kereszténység, amelynek egyszemélyű és legautentikusabb képviselője a mindenkori római pápa volt. A pápai diplomácia, amely Mohács évtizedében is Budán működött, igyekezett kiegyenlíteni a belső politikai ellentéteket, a pártviszályokat a katasztrófa elhárítása érdekében. Áz 1524-26-os években LORENZO CAMPEGGIO pápai oldalkövet és ANTONIO BURGIO nuncius működtek a budai királyi udvarban. (Az ő küldetésük azért is figyelemre méltó, mert ekkor már kísérletek történtek arra, hogy állandó diplomáciai képviselet, azaz nunciatúra működjön a budai királyi udvarban. Ugyanis az állandó pápai követségek, a nunciatúrák a XVI. század első felében alakultak ki. így a legfontosabbhoz, a német-római császárhoz az első nunciust 1514-ben küldte a Szentszék, és ettől fogva a nunciatúra Bécsben működött.) Mohács után sem adta fel azonban a pápa a nunciatúra Budán történő megszervezését. 1539-ben meg is érkezett Budára RORARIO pápai kamarás személyében a nuncius, de hamarosan távozott a zavaros politikai és hatalmi viszonyok miatt. Buda 1541. évi török kézre kerülését követően a Szentszék a Habsburg király mellé állt. így a Ferdinánd udvarában lévő pápai nuncius volt illetékes a magyarországi egyházi kérdésekben is. Habsburg-házi királyaink törökellenes harcait a római pápák általában támogatták, ezt a törekvést csak akkor keresztezték más érdekek, ha a pápai trónon a francia orientációt követő egyházfők ültek. így a magyarországi törökellenes harcok is az európai nagypolitika részévé váltak, vagy mondhatjuk azt is, függvényét jelentették. A kérdéskör részletezése nélkül megállapíthatjuk, hogy a barokk kor pápái közül a leghatározottabban és a legeredményesebben XI. INCE (1676-1689) pápa működött közre Magyarország török uralom alóli felszabadításában. A Habsburgok spanyol és osztrák birodalma mellé kezdetben csak a lengyeleket sikerült szövetségesként megnyernie. 1683 szeptemberében SOBIESKI lengyel király és LOTHARINGIAI KÁROLY herceg hadai felszabadították Bécset a törökök ostroma alól. Ezzel megindult a török végleges kiűzése Magyarországról is. 1684-ben a pápa létrehozta a Szent Ligát, amelyben XI. Ince, a Habsburgok, Lengyelország és Velence egyesült. Ince pápa keresztes hadjáratnak nyilvánította a Szent Liga 1686. évi magyarországi háborúját. Ennek során szeptember 2-án felszabadult Buda. (Ezt a napot a pápa egyházi ünneppé emelte, és a háborúra áldozott hatalmas összegeken túl