Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - MAJDAN JÁNOS: Baranya első vicinálisa (A dráva-völgyi helyiérdekű vasút)

Adorján és Deutsch I. budapesti czégekre ruházta át".

29 Ettől az időponttól kezdve a harmadik vállalkozó kísérelte meg az építkezést, ami nem volt szokatlan a korszakban. Az új engedélyesek jelezték az alispánnak, hogy „első sorban a Kiskőszeg-Pélmonostor-Siklósig" tartó szakaszt szeretnék megépíteni, biztosítva a Pécsről Dolnji Miholjácra tartó vaspálya

30 elérését. Az előkészületek jól folytak, és „az összes érdekeltségek ezen vasútvonal tárgyában most már állást foglaltak, és csupán a vármegye által ezen 200 000 k-nak az építési költségekhez való hozzájárulásától van függővé téve ezen fontos vonal megépítése". Kérik, hogy erről szülessen közgyűlési határozat, és a támogatás „három részletben legyen kifizetendő, olyképpen, hogy az első részlet a földmunka megkezdésekor, a második részlet a felépítményi anyagok fektetésének megkezdésekor, és a harmadik rész pedig a vonal megnyitása alkalmával legyen folyósítva". Nem kell sokat várni a megyei határozatra. 1908. január 13-án az „évnegyedes rendes közgyűlés jóváhagyta a támogatást és a vállalkozók kérése alapján fogalmazta meg a 200 000 korona folyósítását".

31 Fried, Adorján és Deutsch nagy örömmel értesítik a baranyai alispánt, „hogy a drávavölgyi vasút kiskőszeg-siklósi vonalszakaszára az engedélyokirat 46 853 szám alatt a minisztertanácson keresztülment.. . Ennek folytán most már napok kérdése, hogy az engedélyokirat Őfelsége aláírásával visszaérkezik."

32 A részvénytársaság alakuló ülését az aláírást követően azonnal szeretnék megtartani, ami után esedékessé válik a megyétől megígért összeg harmadának kifizetése. Az uralkodó nem ellenezte e vonal építését, s így Kossuth Ferenc miniszter július 10-én aláírta az engedélyt, melynek hírére alakuló közgyűlést hívtak össze. A meghívóból kiderül, hogy a résztvénytársaság első értekezletére „1909. évi július hó 17. napján d. e. 11 órakor a Magyar agrár és járadékbank részvénytársaság helyiségében (:Budapest, Erzsébet-tér 9.1. emelet:)"

33 kerül sor. A kilenc pontból álló napirend az alakuló társulat belső ügyeit kívánta szabályozni és rögzíteni. Az első találkozásra - a vállalásnak megfelelően meghívták a megye követét is, aki egy szavazattal rendelkezett. „Stege Ferencz megyei főjegyző úr az alakuló közgyűlés folyamán meggyőződött" az engedélyokirat meglétéről

34

, melyet a Budapesti Közlöny szószerint ismertetett július 20-án.

35 Mindezek után a már megalakult részvénytársaság „kéri a hozzájárulás esedékes összegének.. . beküldését, megjegyezvén, hogy a megfelelő törzsrészvényeket részvénytársaságunk most folyamatban lévő bejegyzése megtörténtével haladéktalanul fogjuk a t. Vármegyének beküldeni".

36 A társulat megalakult, az engedélyt közzétették, de a támogatást nem tudták kiutalni, mivel az említett 1908. január 13. közgyűlés határozata értelmében a „hozzájárulási összegek csakis" a végleges engedély „vármegye közösségével történt közlése napjával utalandók ki".

37 Az okirat megérkezéséig tartó átmeneti időszakról a megyei határozat intézkedett, amelyben pontosan rögzítették azt az esetet, ha a „részletek fizetésének bármi némű akadálya lenne". Ilyenkor a vállalkozókat 4V

2

%-os kamat illette meg, amit „a vármegye szabad rendelkezése alatt álló más alapok (számadási ágak) pénzkészletéből átutalás útján fedezze". A gyámpénztárból gondolták a késedelem miatti kamatokat fizetni, ezt azonban a miniszter nem hagyta jóvá. A belügyminiszter szeptemberi válaszában jóváhagyta a pótadóból létesített vasúti alapot.

37 3 „Nem teszek továbbá észrevételt, hogy... (a) hozzájárulási összegek és késedelmi kamatok esedékessé vált összegei erejéig ... a vármegye szabad rendelkezése alatt álló más alapok pénzkészletéből fedezze." Azt, hogy „a gyámpénztár pénzkészletét vegye igénybe, jóvá nem hagyom", mivel erről csak az árvaszék dönthetett.