Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - MAJDAN JÁNOS: Baranya első vicinálisa (A dráva-völgyi helyiérdekű vasút)

Az engedély megkapása és az első közgyűlés után az alispán felszólítja a szolgabírókat: jelezzék a munkák állását, mivel ennek alapján folyósíthatják a továbbiakban a pénzt. A siklósi főszolgabíró jelenti, „hogy a tárgybeli vasút földmunkálata járásom területén f. é. július 18-án kezdődtek meg".

38 Egy nappal a részvénytársaság megalalulása után megindult a kivitelezés. A vállalkozók néhány nappal később értesítik az alispánt, hogy az építkezés rendben megkezdődött, ezért „van szerencsénk tisztelettel felkérni, hogy vasútunk építési tőkéjéhez jegyzett 200 000 korona törzsrészvény hozzájárulásuk immár esedékes első részletét 66 666.- koronát... folyósítani.. . szíveskedjék".

39 A szeptember első napjaiban feladott levélhez csatolt előadói ívre az alispán rávezette: „P. ü. ig. m. k. Számvevőségnek . . . nyugta ellenében fizesse ki." Az ősz folyamán serény munka folyt, melynek eredményeként „vasútunk építési munkálatai oly annyira előrehaladtak, hogy vonalunkon a sínfektetés folyamatban van, amiért is tisztelettel kérjük a Nagyságos Alispáni Hivatalt, hogy... (az) esedékes második részletet 66 660 kor.-t... átutalni szíveskedjék."

40 Az adóhivatal kifizeti a hozzájárulást a megyei vasúti alap terhére. A dárdai főszolgabíró decemberi jelentése alátámasztja a gyors munkát, miszerint „a Dráva-völgyi h. é. vasút sínfektetése megkezdődött a mennyiben a pélmonostori á. v. állomástól mindkét irányban összesen 14 km távolságban a sínek le vannak már fektetve."

41 Télen megállt a munka és a fagyok elmúltával folytatódott az építkezés. A korabeli lapok tudósításaiból nyomon lehet követni a sínek lerakását. 1910. július végén előre beharangozta a siklósi lap a megnyitót. „Nevezetes dátum... Alig 2 éve, hogy a tárgyalások a nevezett céggel megindultak és íme 1 V

2 évi szorgos munka után befejezéséhez értek."

42 A hivatalos átadásról írt tudósításból kiderül, hogy népes küldöttség ült a „mütanrendőri bejárás" első szerelvényén, amely „Siklósról reggel 5 órakor" indult el Kiskőszeg felé.

43 „A közbelső összes állomásokon ünnepélyes fogadtatásban részesítették az első vonatot és zeneszóban, virágban sőt sörökben sem volt hiány." Hercegszőlősön Kulcsár Sándor református lelkész és Czuzán Sebestyén Ádám jegyző köszöntötte az átvételi bizottságot. „Külön megtiszteltetésben részesíté a vendégeket Sebestyén Ádámné, a ki leányaival ízletes ozsonát szolgált fel s a vendégek úgy az ozsonát, mint a bájos leánykák fölszolgálását örömmel vették." Kiskőszegen Huba Lajos jegyző üdvözlése után „a vállalkozó cég látta vendégül - villás reggelire a résztvevőket". Visszafelé Petárdán „a falu népe díszes népies viseletében fogadta a küldöttséget - általános tetszést keltve. Beremenden Schippert János körjegyző, Nagyharsányban Iványos Soma ref. lelkész, Siklóson pedig Pammer Péter fogadták a kormány képviselőjét... a hol zeneszóval várták a feldíszített vonatot. . . Az ünnepséget a vasútvállalkozók által adott bankett fejezte be, a melyen számos felköszöntő hangzott el s a társaság a legjobb hangulatban a késő éjjeli órákig maradt együtt." Másnap reggel megindult a forgalom, ami szerint naponta három pár vonat haladt végig a vonalon. Siklósról reggel 4,50-kor, délelőtt 11,40-kor és este 6,30-kor utazhattak Baranyavár felé, ahonnan, általában egy óra várakozás után, folytatta a szerelvény az útját Kiskőszeg felé. Visszafelé hasonló időpontban indultak el a vonatok (5,25; 12,00; 6,37), s majdnem egyszerre érkeztek a végállomásokra. A Siklós és Baranyavár közötti kilenc állomást és megállóhelyet érintő szerelvény