Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)
MŰHELY - MAJDAN JÁNOS: Baranya első vicinálisa (A dráva-völgyi helyiérdekű vasút)
A helyszíni bejárásra nagy hangsúlyt fektető engedményes néhány héttel később értesíti „Nagyságos Koszics Kamill Baranya vármegyei Alispán" urat, hogy a „községi törzsrészvény hozzájárulásaira vonatkozó felhívást az illető főszolgabírák útján a legközelebbi napokban az egyes községeknek meg fogom küldeni. A magyar, német és horvát nyelvű felhívás egy-egy példányát... van szerencsém idecsatoltan bemutatni." 23 Megkezdődtek a községekben a képviselőtestületi viták, melynek során eldöntötték, hogy támogassák-e, és ha igen, milyen összeggel a tervezett vaspálya építkezését. A megyei közgyűlés - látva az engedélyes gyors előkészítő munkáját - napirendre tűzte a vasutak ügyét. 1905. január 5-én tartott ülésén a törvényhatóság úgy határozott, hogy megalakítja a vasútügyi bizottságot. 24 A pénzügyi alap megteremtése és az építkezés A bizottság a megye állandó választmányával együtt javasolta, hogy „a Baranyavármegye területén tervezett helyi érdekű vasutak közül a duna-drá va völgyi és a pécs-dolnjimiholjáczi h. é. vasutak építési költségeihez kilométerenként 200-200 koronával, a pécs-pécsvárad-bátaszéki helyi é. vasút létesítéséhez egy összegben 220000 koronával járul hozzá,... az anyagi támogatást kérelmező többi h. é. vasutakat pedig kérelmükkel elutasítja". 25 Az indoklásban kiemelik Siklós nagyközség fontosságát, a „vármegyét két oldalról átfogó hatalmas vízi utak... lehető kihasználását". A határozat ellen - mint minden esetben - 15 napon belül fellebbezni lehetett, de mivel erre nem került sor, a megyének elő kellett teremteni a megszavazott pénzt. Az alispán aláírásával körlevelet küldtek ki a pénzintézeteknek, melynek tárgya: „H. é. vasutak építéséhez megszavazott hozzájárulás fedezése céljából szükséges kölcsönt tőke beszerzése". 26 A nyolc megkérdezett pénzintézet közül három pécsi, négy fővárosi volt, melyektől 15 napon belül kértek ajánlatot. 27 Négy kérdésre várták a választ, mely után kívántak dönteni a pénzfelvételről. „1. Mily nagy készpénz kölcsönt, mely feltételek mellett bocsáthat fenti határidőre rendelkezésre a) 50 évi b) 65 évi c) 70 évi törlesztéssel, évi 2900-3400 kor. törlesztés és kamatfizetés ellenében? 2. Minő kamatozás mellett fogadja el betétként a kölcsönből egyelőre nem szükségelt összeget? 3. Számít-e, s mennyi stornodíj at? 4. Különös kikötéseket tesz-e?" A kölcsön biztosítékaként a vármegyei pótadó szolgált, „melyből 1% 1907. évtől kezdve kizárólag mint vasúti pótadó számíttatik". Ehhez meg kellett szerezni a kormány jóváhagyását is, ami a megye feladata volt. A megérkezett válaszok alapján a pénzügyek lebonyolítását a Pécsi Takarékpénztárra bízták, amelynek a felvett kölcsönt a megye 58 és fél éven át vállalta - évi 30 000 koronát kitevő átlagában - törleszteni. A kereskedelemügyi miniszter minden évben újból és újból meghosszabbította Dr. Képplich Gyula előmunkálati engedélyét 28 , mígnem 1907. november 14-én Stetina miniszteri tanácsos értesítette a megyét, hogy az ügyvéd úr, az engedélyt „Fried és
