Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - MAJDAN JÁNOS: Baranya első vicinálisa (A dráva-völgyi helyiérdekű vasút)

san érzékelte a szakértői véleményben burkoltan benne lévő félelmet, miszerint az egész Dráva-völgyben épített vonal komoly versenytársa lenne a részben ott haladó pécs-barcsi vasútnak, melynek egyik tulajdonosa a MÁV volt. Ezért a szakvéleményből a feltárt adatokat vette figyelembe és „Dr. Képplich Gyula budapesti ügyvédnek a (Kiskőszeg)től... (Darány) vagy (Rigócz) állomásig vezetendő szabványos nyomtávú gőzmozdonyú és motorüzemű úgynevezett (Drávavölgyi helyi érdekű vasút) - vonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadtam".

19 A engedéllyel rendelkező ügyvéd levélben jelezte az alispánnak, hogy ,,egy KISKŐSZEG-től SIKLÓSON át DARÁNYIG esetleg BARCSIG . .. vezetendő helyi érdekű vasútvonalra előmunkálati engedélyt kaptam, melynek alapján már a múlt évi november havában megkezdtem a tervezett vonal nyomjelzését (:traszírozását:)".

20 Dr. Képplich Gyula hosszú indoklást fűzött a bejelentéshez, melyben kijelentette, „hogy egy a helyi igényeknek megfelelő és olcsó személy- és árudíjszabással rendelkező vasút a vonalmenti vidék művelődési és közgazdasági fejlődésének emelésére milyen üdvös és nagyrabecsű előnyöket nyújt". Az országszerte felsorolt előnyök - a gyors, olcsó, kényelmes és biztonságos kereskedés és utazás - mellett megemlítette a vidék „földművelést, barom- és sertéstenyésztést és bortermelést űző" községeit, melyeknek érdeke a vonal kiépítése. Új szempontként vette számba a cukorrépa termelését, „miáltal a belterjes gazdálkodás emelése mellett a földbirtok jobban kihasználható lenne és több jövedelmet hozna. A termelt répa pedig „ . . . a most építés alatt álló eszéki czukorgyárnál előnyösen lenne értékesíthető". Végezetül hivatkozott arra, hogy e vasút „a kiskőszegi Duna-átrakodó állomás útján... a mainál jóval rövidebb és olcsóbb" összeköttetést biztosíthat „a Bácskából és Baranya megyéből Fiumébe, Triesztbe, Graczba" tartó áruknak. A felsoroltak alapján kéri a megyét, „hogy a tervbe vett vasút kiépítését a maga részéről is előmozdítandó az építési költségekhez hozzájárulni szíveskedjék". Kéri, hogy a tervezett vasút megyén „áthaladó minden kilométere után 2000,- kor. azaz Kettőezer koronával" járuljon hozzá a törvényhatóság. Időközben Dr. Képplich Gyula, Elvers Rudolf bérlő és Horváth István mérnök együttes beadványban jelezte a kereskedelemügyi miniszternek, hogy a korábban kiadott előmunkálati engedélyt az ügyvéd úr átvállalta, amit Szterényi államtitkár tudomásul vett.

21 Ezzel valamennyi, a térséget érintő engedély egyetlen kézben összpontosult. Dr. Képplich Gyula néhány nappal később ismertette az előzményeket az alispánnal és bejelentette, hogy a vasutat „az előbbi engedélyesek által tervezett keskenyvágány helyett - a forgalom érdekeinek és a kitűzött czélnak inkább megfelelő - rendes nyomtávval fogom kiépíteni".

22 Az „engedély megnyerése után a létesítendő vasút mentén fekvő vidéket beutaztam és meggyőződést szereztem arról, hogy az érdekeltek a vasút kiépítését igen üdvösnek tartják és azt mélyen üdvözlik". Kéri a vármegyei közgyűlést „a f. évben kiépítendő Kiskőszeg-Vörösmart - Czuza-Herczegszőllős - Karancs-Pálmonostori mintegy 30 kilométer hosszú szakaszának kiépítéséhez Baranyavármegye 60000 koronával" járuljon hozzá, aminek fejében ennyi értékű törzsrészvényt adna át a vállalat a törvényhatóságnak. Kötelezettséget vállal „arra nézve, hogy a vármegye közönsége részéről az alakítandó részvénytársaságba egy igazgatósági tag be fog választatni.. .". Ez a levél az első, ahol a nyomtatott fejlécen olvasható: „Drávavölgyi h. é. vasút (Kiskőszeg-Siklós-Darány) Budapest, V., Zoltán-utca 18. sz. Telefon 33-93."