Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - KISS MÁRIA MAGDOLNA: A Drávaszög falusi társadalma a 18. század végén

jegyeztek föl (DANYI-DÁVID 1960). Legtöbben a malomiparban dolgoztak, a malmok számában a század közepétől figyelhető meg ugrásszerű növekedés. Ebben az időben ötféle lisztet, darát és korpát őröltek, sőt a laskafalui malom olajat is sajtolt. Az összeírásokból kiderül, hogy a molnárok közt jogállásukat és vagyonukat tekintve nagy különbségek voltak. Nem mindegyikük minősült iparosnak, legtöbbjük malma nem sokat jövedelmezett, ezért inkább gazdálkodásból éltek. Az iparosok saját vagy bérelt malmokban dolgoztak, helyenként egy-két szolgalegényt alkalmaztak (MÓRÓ 1981. 223-257). A vizsgált időszakban a falusi háziipar többi ága is fejlődésnek indult. 1752-ben összesen 44 iparost számláltak a Duna-Dráva közén, számuk nemzetiségekként eltérően alakult, legkevesebben a horvátoknál, legtöbben a magyar és a német nemzetiség körében működtek. Az iparosok iparáganként és nemzetiségenként történő megoszlása 1752-ben

23 Iparosok magyar szerb horvát német kovács + + + varga + + + + kerekes + + + + csizmadia + + + szabó + + + + szűcs + + takács + mészáros + bocskor készítő + kádár + asztalos + + + pék + + tímár + + kőfejtő + + + Összesen 9 10 8 9 A táblázatból kiderül, hogy mindegyik népnél sokféle iparos élt, hiszen a parasztság munkaeszközei, használati tárgyai helyben készültek. Ezért található mindenhol kovács, kerekes. Az állattartás jelentősége indokolta a bőrfeldolgozás különböző folyamatával foglalkozók nagy számát (varga, tímár, szűcs). A mészkőhegyek közelében elhelyezkedő falvak, pedig nemzetiségtől függetlenül bányásztak követ. Az iparosok alkalmazkodtak a különféle etnikumok eltérő igényeihez, ezért egyes szakmák megléte, vagy feltűnő hiánya a különböző etnikumhoz tartozó lakosság eltérő öltözködéséhez, szokásához nyújt némi adatot. A németeknél a táblázat szerint például hiányzik a csizmakészítő, és csakis ennél a nemzetnél írtak össze takácsokat. Ők ugyanis mind posztó ruhát, harisnyát, cipőt viseltek. A szerbek és a horvátok öltözete legtöbbször inget, gatyát, bundát vagy szűrt és bocskort jelentett, csak a gazdagabbak hordtak posztómellényt és csizmát. A magyarok az előbbi két nemzethez