Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - Németh Béla emlékezete (Szita László)

elkészült. („Baranya vármegye helynevei történeti és nyelvészeti szempontból összeállítva. I—II. köt." címmel a Baranya Megyei Levéltár kézirattárában található.) Egy kisebb tanulmánya: „Baranya Vármegye községneveinek történeti-etimológiai magyarázata" szintén nem került kiadásra. Kéziratának, oklevélgyűjtésének, levéltári jegyzeteinek csak egy kis része ismert, nagy gyűjteménye lappang valahol. Feltalálása azért is jelentős lenne, mert ráirányíthatná figyelmünket olyan hazai és külföldi forrásokra, amelyeket nem ismerünk megyénk és városunk múltjáról. A megye legismertebb történetírójává művei által lett. A millennium előtti nagy megyei monográfia-vállalkozások Magyarországon a legkülönbözőbb színvonalú összefoglaló műveket hozták létre. A kétkötetes baranyai munka történeti része, a maga korában országosan kiemelkedő színvonalú. Mintegy négyszáz oldalas munkája az akadémiai körök elismerését is kivívta. Csánki Dezső 1897. decemberi levelében a következőket írta Németh Bélának: „ . . .Ön lenyűgöző anyag birtokában majd mindenkit legyőzött és a nagyközönségnek ugyan úgy mint az általános szakköröknek hiteles történelmi művet adott. Az eddig megismert hason műveink, vármegye történetek közül minden esetre el lehet mondani, hogy históriája kiemelkedőnek értékelendő. Hasonló hazai művek között a legelső...". Csánki a szerzőben nem csak a jó helytörténészt, hanem a művelt jogászt, a korabeli névtudományban jártas kutatót, paleográfust is értékelte. Több levelében további kutatásra és publikálásra biztatta Németh Bélát. Egy falutörténeti lexikon kiadásához azonban nemcsak további kutatásokra lett volna szükség, de olyan szervezésre is, amely a kiadás reményével kecsegtethetett. Úgy látszik, a kitűnő szervező és menedzser, Várady Ferenc ebben már nem támogathatta. Németh nevét a megyei monográfia akadémiai méltatása, az érte kapott helyi és országos elismerés tette ismertté. Ezt követően számos megbízatást kapott, 1899 júliusában Montenuovo Alfréd császári udvarmester a bólyi uradalom igazgatóságán keresztül megbízta a Batthyány-Montenuovo uradalom levéltárának rendezésével. Két és fél évi munka után a szükséges rendezési feladatokat és a regisztrálást elvégezte. A rendezéssel egy időben, az immáron történész-levéltárosnak tekinthető tudós, Németbóly község elöljárósága kérésére és támogatásával elkészítette a nagyközség monográfiáját, amely német nyelven 1900-ban látott napvilágot. Érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy 1986-ban a Német Szövetségi Köztársaságban reprint formában újra kiadták Németh Béla művét. A hazájukat 1946-ban elhagyni kényszerült németség nevében Franz Trischler írt előszót a műhöz. Az idő sürgette a további művek elkészítésére, mert látása rohamosan romlani kezdett. 1899-1904 között ontotta magából az ismeretterjesztő írásokat. A helyi lapokban megjelenő történeti tárgyú cikkei közül néhány kibővítve 1900-ban „Történeti adatok Baranya megye múltjából" címmel önálló kötetben is nyomtatásra került. Biedermann Rezső báró megbízásából készítette el legkiemelkedőbb történeti művét, az 1903-ban megjelent Szigetvár története c. monográfiát. A korabeli várostörténetek közül mind módszertanilag, mind pedig anyaggazdagságában, stílusában országosan is figyelemre méltó volt e mű. Mind a történészkörök, mind pedig a sajtó elismerően nyilatkoztak munkájáról. Részint a bólyi, de különösen a megye történeti monográfiája késztette Siklós elöljáróságát, hogy 1901-ben felkérje a város történeti monográfiájának elkészítésére. Németh udvarias válaszában hárította el a kérést,