Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - Németh Béla emlékezete (Szita László)

jelezve, hogy Siklós történetének megírásához a Batthyány család körmendi levéltárának teljes feltárása szükséges, amely csak a következő esztendők munkája lehet. Sajnos Siklós monográfiáját nem tudta, nem tudhatta betegsége miatt vállalni, pedig a körmendi Batthyány levéltárban több mint két hónapot töltött el. 1902-től kezdődően már csak leánya áldozatos munkájával folytathatta kutatói és szakírói tevékenységét. Németh Melánia volt íródeákja, céduláinak rendezője, kéziratainak másolója. Könyveit és cikkeit leányának diktálta, aki tulajdonképpen szerkesztette és kiadható formába készítette el. Leánya közreműködésével készült a „Pécsi Dominikánus ház története", a „Pécsi vár", a „Haviboldogasszony hegye", A „Tettye múltjáról", továbbá minden 1903 októberétől megjelent újságcikke. A hatalmas fizikai igénybevétel, amelyet napi 10-12 órás szellemi tevékenység jelentett, a szinte vakságig romló szembetegsége, továbbá az öregedő tudós lelki válsága, amelyet a papi hivatás elhagyása, továbbá a katolikus egyházból történt kilépése okozott, megtörték ellenállását, elvették munkakedvét. Életének utolsó félévében csak leánya biztatására dolgozott tovább. 1904-ben inkább kritikai jellegű cikkeket írt, amelyeket leánya újságfelolvasásai inspiráltak. Hatvannégy éves korában halt meg, önmagában csalódottan, lelkileg megtörve. Utolsó napján nyílt levélben fordult a városhoz és az egyházhoz, kérve botlásainak megbocsátását és visszavételét a római katolikus egyház kebelébe. Németh Béla a baranyai kutatók között a legismertebb és leggyakrabban idézett szerző. Művei, mind a baranyai monográfia, mind a Szigetvár története, vagy Németbóly község monográfiája, a pozitivissa iskola egykorú nívós termékeinek számítanak. Ugyanakkor több fejezetét átszövi a romantikus történelemszemlélet. A kor számos történészének és különösen a helytörténeti kutatóknak a műveit az uralkodó nemzeti szellem túlzásai, a nacionalista gondolkodás sekélyesítette el. Németh sem tudta ez alól mentesíteni magát, és ez ha kismértékben is, de több művében tetten érhető, mindenekelőtt népszerű-tudományos cikkeinek a névtani kérdéseket tárgyaló részeire jellemző, bár kortársaitól ebben is a szakszerűség különböztette meg. Fő műveit fentebb már több összefüggésben említettük. Csekey István „Baranya és Pécs bibliográfiája" c. művéből (149, 241. p.) minden kutató ismeri. Születésének 140. évfordulóján tudományos és népszerű cikkeinek egy rövid válogatását adjuk, vállalva, hogy a legnívósabbakat soroljuk csupán fel, és ezzel hasznos részletet nyújtunk át életművéből. Válogatás Németh Béla történelmi tárgyú cikkeiből: Két baranyai vár története. Pécsi Napló (a továbbiakban PN) 1893. dec. 24. 5-6. p. (Jágónak határában: Dáró-vár, valamint Harsány-vár). A cisztercita apátságok a pécsi püspökségben. PN, 1898. máj. 1. A krónikaírásról. PN, 1898. júl. 27. 2-4. p. (Mohácsi krónikaírás kapcsán a történeti hűségről). Mily névre magyarosítsuk nevünket? PN,, 1898 aug. 14. 5-7. p. (Kutatásai alapján teljes névfelsorolás az elpusztult baranyai községek neveiről.) A régi Ibafalva és vidéke. PN, 1899. április 16. 1-2. p. (Liki, Lapsi, Szent-Márton helységekről, Almás patakról.)