Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pécsi vándorgyűlése (1845) (Kiss Z. Géza)

A kiállítás A vizuális élménynyújtás nehéz és költséges feladatát a szervezőbizottság a tudományos ülésszak kezdetével egy időben megnyílt kiállítással oldotta meg. A gazdag tematikájú kiállításnak a pécsi Püspöki Könyvtár adott helyet, amelyet erre az alkalomra virágokkal és narancsfákkal díszített fel Taitl János pécsi kereskedő és amatőr virágkertész. Az ország első nyilvános könyvtára szép rendben felsorakoztatott 16 ezer kötetével önmagában is nagyszerű hatást tett a távolból érkező vendégekre, de az igazi szenzációt mégis a hazánkban még szokatlan ipari és természettani kiállítás jelentette, amelynek minden darabja baranyai eredetű volt. Bemutatásra kerültek itt régi pénzek, gyönyörű lepkegyűjtemények, óriási mamutcsontok, azonkívül 95 megyei fafaj Nendtvich Tamás híres gyűjteményéből. A vitrinekben szép rendben sorakoztak Baranya különféle kőszenei, palakő-, és szappanföld példányai, de a látogatókat mindenek- előtt az a két asztal kötötte le, amelyet 60-60 darab különböző színű baranyai márványból készített mestere. Ezek egyike a püspök számára készült, másikát a Nemzeti Múzeumnak ajándékozták. A mezőgazdaságot a Horváth János püspöki uradalmi igazgató által felsorakoztatott 87 féle nemes baranyai óbor, továbbá a „süvegekben és jegecekben" bemutatott sokféle cukoripari termék képviselte. A kortársak úgy értékelték ezt a kiállítást, hogy „a pécsi, fejlődő iparnak nem ugyan tökéletes, de hű képét tünteté fel", és azt a véleményüket hangoztatták, hogy „ez a kiállítás a legszebb reményekre nyújtott alapos okot." A szervezők már ekkor úgy vélték, hogy gasztronómiai élményekkel összekapcsoltán maradandóbbak lesznek a pécsi emlékek. A nemes cél érdekében a püspöki palotában 160, a papnevelő intézetben 60 személyre adtak „fényes, kedélyes, magyaros szellemű lakomát, amely sűrű pohárköszöntők és koccintások közepette délután hatig tartott."

28 A kapcsolatteremtést szolgálták a különböző kulturális rendezvények is. Ezek sorából kiemelkedik Amtmann Prosper fuvolavirtuóz és a születésétől fogva vak Weidinger János fagottművész fellépése. A hangverseny után Barna Ignácz színművész elszavalta Vörösmarti Szózat című versét, majd váratlan fordulattal „Vahot Imre úr alkalomszerű, igen jeles humoristicai elmefuttatást olvasott fel, mi által a nagyszámú közönségnek kitűnő éldelet nyújtatott." Tanulmányi kirándulások Pécs és Baranya alaposabb megismerését szolgálták a népszerű tanulmányi kirándulások. A gyárlátogatások közül emlékezetes maradt a vendégek számára a pécs-csetneki vasgyárban szerzett élmény, ahol a lelkes Madarász Endre igazgató próbaöntést is végeztetett vendégei szórakoztatására. Az 1843-ban alapított tőkeszegény üzemben első lépésben csak egy öntődét és gépműhelyt állítottak fel, s azok segítségével kívánták helyben elkészíteni a gyár többi gépeit.

29 A vasgyárból sokan a légszesszel világított Lindberger-féle cukorgyárba siettek, mások Hüttner János papírgyárát szemlélték meg. Nagy érdeklődést váltott ki a pécs-szabolcsi kőszénbánya is, „.. .amely tömérdek lámpával kivilágítva meglepő látványul szolgált."