Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pécsi vándorgyűlése (1845) (Kiss Z. Géza)

Siklós vára a 19. sz. közepén Augusztus 14-én kihelyezett ülésszakra került sor. A kétszáznál több kocsi utasait Batthyány Kázmér gróf fogadta Siklóson, s maga mutatta meg vendégeinek az ősi vár nevezetességeit. Minthogy itt volt a vármegye selyemgombolyító háza, az ülésszak tárgya ezúttal a selyemhernyó-tenyésztés volt. A vendégek minden bizonnyal kaptak tájékoztatást a selyemfeldolgozás korabeli állapotáról, de nem akadt olyan baranyai szakember, aki a selyemhernyó-tenyésztésről értekezett volna. A jelenség annál feltűnőbb, mivel Baranyában már 1680 körül működött Pellérden és Aranyoson Passardi János toricellai selyemtakács. A 19. században a vármegye szorgalmazta eperfák ültetését, Pécsett társaság is alakult, amely több, mint 20 ezer eperfát ültetett Pécs határában. Saját házában selyemgombolyító gépei is voltak, de a hazai lakosság idegenkedett a bogártenyésztéstől s míg a pécsi gömbölyítő működött, bérlője Szlavóniából hozatta a feldolgozandó gubókat.

30 Ez alkalommal értekezett Patkovics József, a tudós pécsi orvos Harkány gyógyvizéről és Pécs egészségügyi viszonyairól. Kiemelte a város kitűnő vízellátását, tiszta levegőjét, amely annak köszönhető, hogy nincs túlnépesülve, többnyire emeletes házai kertekkel vannak körülvéve, s vágóhidak, olajmalmok, pálinka- és szeszfőzők a városon kívül vannak.

31 Patkovics doktor már akkor tudta, hogy a levegőszennyezést legbiztosabban és legolcsóbban megelőzni csak az ipari létesítmények tervszerű telepítésével lehet. Az ülés után a vendégsereg a zöld gallyakai díszített étterembe vonult, ahol 500 főre terítettek. A meghívókon és az asztalokon lévő azonos színű zászlócskákkal biztosították a különböző társadalmi rétegek elkülönítését.