Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pécsi vándorgyűlése (1845) (Kiss Z. Géza)

borokról. A modern gondolkodású orvos lelkesedésével mutatta be hallgatóinak a kitűnő minőségű baranyai gyümölcsöt és lelkes nemesítőit. Az iparral kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló munkaerő és nyersanyag alapján Pécs második Lyon vagy Manchester is lehetne, ha „aggszokás, ügyetlenség és szegénység" nem akadályoznák. „Értelmes és pénzes" külföldiek betelepítéséről, reáliskolákról álmodik. Meggyőződése, hogy „fönnállhatásunk egyedüli feltétele" a haladás, és az osztrák iparegyesületet megnyitó János főherceggel vallja az azóta is érvényes tételt, hogy „haladás és kárhozatos veszteglés között nincs középút". A megnyitó közgyűlést dr. Halász Geyza társulati titkár „Az eddigi magyar természetvizsgálói gyűlések történetei és hasznai" című előadása zárta be.

17 Ezután vette kezdetét a főiskola 5 termében a szekciók munkája. Baranyaiak az új Baranyáért Amikor a vándorgyűlés vendégei érkezésük után kezükbe vették Haas Gedenkbuch ját és Hölbling Miksa könyvét a megye egészségügyi viszonyairól, még joggal hihették, hogy a kulturális eredményeiről ismert, ősi püspöki székhelyen megközelítően azonos hangsúlyt kapnak majd a történeti és a természettudományos ismeretek. Kétségtelenül erre gondolt a Társulat vezetősége, amikor Baranyát választotta a gyűlés színhelyéül. Ilyen szellemben fogott munkához az előkészítő bizottság, beszélt a vándorgyűlést megnyitó püspök, ezt a gondolatot rögzítették a különböző vizuális élmények is. A vándorgyűlést szervező Baranya azonban a feudális formák és szervezeti keretek ellenére sem volt többé a régi, hanem a haza egészével együtt kezdte keresni helyét a világban. Éppen a negyvenes években derült ki, hogy a reformországgyűlések politikai harcai legfeljebb csak humanizálni tudják a feudális társadalom kapcsolatrendszerét, de a megújulás csak a gazdasági szférából indulhat ki. Az új gazdaság körvonalai egyelőre még csak Pécsett formálódnak. A harmincasnegyvenes évek fordulóján a Dráva és a Duna közelsége és a viszonylag jó baranyai utak növelik a sokféle iparcikket kínáló Pécs forgalmát, a forgalom pedig nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari üzemek létesítésére, korszerű vendéglők és szállodák nyitására ösztönzi a tőkéseket.

18 1839-től van már a városnak színháza, kaszinója, európai színvonalon dolgozó nyomdája. Hat éven belül két könyvesbolt is nyílik a Piac-téren (ma Széchenyi tér), amelynek keleti oldala (a Nádor szálló és a szomszédos épületek felépítésével) éppen ekkor nyeri el mai alakját. Ez a polgárosodó-magyarosodó megyeszékhely küldte a vándorgyűlésbe azt a szakmája szerint is új értelmiségi réteget, amely oroszlán részt vállalva az előkészítésben és a korszerű témák kidolgozásában, talán akaratán kívül lett (egyelőre hatalom nélküli) kifejezője Baranya megújulási törekvéseinek. Bizonyos, hogy ez a friss látásmódú csoport kisebbségben volt a Társulat 164 baranyai és pécsi tagja között, de a vándorgyűlés baranyai előadóinak összetétele mégis úgy alakult, hogy a hagyományos gondolkodásmódnak csak Haas Mihály régészeti előadása adott hangot. Ezzel természetesen nem kívánjuk elmarasztalni a kiváló művelődéspolitikust, hiszen izgalmas régészeti előadása

19 nélkül sajátos helyi ízzel lett volna szegényebb a természetvizsgálók pécsi előadássorozata. Vegyük tudomásul, hogy a püspöki könyvtár, s a korban híres pécsi iskolák felügyeletével megbízott kanonok