Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pécsi vándorgyűlése (1845) (Kiss Z. Géza)

és Pécs helyiratának (Topgraphia) egybeszerkesztésére, „... amely útmutatásul és emlékeztetőül szolgáljon".

4 Baranya múltjának ez a ma is forrás értékű szintézise, amelyet a kortársak csak „Gedenkbuch" néven emlegettek, az ismert egyháztörténeti munkák és a Tudományos Gyűjteményben megjelent kisebb írások mellett

3 bőven merített a plébániák (berendelt) história domusaiból is. Ezután számbavették azokat a szakembereket, akik ismerik „ .. .a'természetnek azon számos kincseit, amelyekkel a teremtő Baranyát... olly bőven megáldá, de mellyek eddigelé tudomásra sem jöttek". Ebben a munkában is személyes példával jártak elő a vándorgyűlés szervezői: Patkovics János, Hölbling Miksa orvosok és Haas Mihály kanonok. Mellettük a korszerű gyümölcstermesztést szívügyüknek valló plébánosok (Vlasics György, Jankó János) Nendtvich Tamás pécsi gyógyszerésszel együtt vállalták Baranya szőlő- és gyümölcstermelésének és növényeinek bemutatását. Érthetően fontos szerepet kapott ebben a programban az ipari nyersanyagok, valamint a modern üzemek bemutatása. Ennek érdekében kérték fel Nendtvich Károlyt, a pesti egyetem vegyész professzorát a hazai és hangsúlyozottan baranyai kőszenek ismertetésére. Madarász Endre gyárigazgató a vasgyártásról, Hüttner János „papírgyárnok" a baranyai rongy kereskedésről, Blauhorn Mihály és Hermann Ferenc pécsi kereskedők pedig a megye bel- és külkereskedelméről ígértek és készítettek értekezést.

6 Lelkes munkatársi gárda vállalkozott egy impozáns kiállítás megtervezésére is. Jónás József főiskolai „jogtanító" vette számba a megye régiség- és pénzgyűjteményét. Nendtvich Tamás gyógyszerész és Hauer Dániel tanácsos baranyai herbárium összeállítását ígérte. Horváth János, a püspöki uradalom igazgatója a nemes baranyai borok, Gianoni József kőfaragó pedig a márványok bemutatását vállalta. Schultz Ferenc „pécsi erőművész és gépész" az általa gyártott gépeket, Tailsbauer Károly pedig a pécsi határban található kőszén-, palakő- és szappanföld példányokat kínálta.

7 Miközben a nemes Bizottság minden részletre ügyelve készítette elő a vándorgyűlést, csendben tették dolgukat a lyceumi nyomda munkásai, akik Hüttner János papírján, hibátlan munkával nyomtatták ki a híres Gedenkbuchot és Hölbling Miksa orvosi helyiratát.

8 Nem késett a vésnök sem az egyik oldalán a négy tornyú székesegyházat, a másikon pedig az oroszlán hátán lépegető Cybele istennőt ábrázoló remek emlékérem elkészítésével, amellyel a „nemes város" kívánt kedveskedni vendégeinek. A szervezők nagy gonddal válogatták össze a meghívandó intézményeket és személyeket is. Az intézmények között szerepeltek azok a megyék s városok, ahol már eddig tartottak összejöveteleket a magyar természetvizsgálók. Meghívták a Magyar Tudós Társaságot, Természettudományi Társulatot, a Pesti Orvosok Társulatát, a Magyar Gazdasági Egyesületet, továbbá Magyarország, Erdély és Horvátország megyei főorvosait... stb. Máig példamutató az előkészítő munka vendégcentrikussága. A szervezők valóban megtettek mindent, hogy a vendégek „ .. .itteni tartózkodása ne csak hasznossá, hanem egyszersmind ... kellemessé is tétessék". Figyelmük az érkezés pillanatától a szívélyes búcsúig mindenre kiterjedt. Utasították a püspöki uradalom igazgatóját, gondoskodjék arról, hogy a hajón érkezett vendégek „.. .illőn fogadtassanak és a lehető legjobb szállásokkal elláttassanak". Gondoskodtak arról is, hogy Mohácson (augusztus 8-án) elegendő kocsi tartassék készen a megérkezett természetvizsgálók kirándulásaira és Pécsre szállítására.