Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pécsi vándorgyűlése (1845) (Kiss Z. Géza)

A közgyűlés vendégeit a város színeivel és virágokkal feldíszített „Hattyú-terem" várta, amelyet összekapcsoltak a szomszédos Nemzeti Casino helyiségeivel. A szakülések számára a főiskola (ma Kossuth u. 44.) öt tágas tantermét készítették elő, hogy a tagok könnyen átmehessenek egyik ülésből a másikba. Engedélyt kértek és kaptak gróf Batthyány Kázmértól „... a hazai történetekben nevezetes siklósi várnak, és a szenvedő emberiségre olly jótékony harkányi fürdőnek megtekintésére ..." és intézkedtek, hogy a vendégek a pécsi, vasasi, szabolcsi kőszénbányákat, valamint az abaligeti barlangot megtekinthessék. Megkérték Baranya és a szomszédos vármegyék illetékes vezetőit is, hogy „... annak idejében a szükséges előfogatok, az illető állomásokra kirendeltessenek".

9 Minden bizonnyal a vándorgyűlés szervezői vették számba először az idegenforgalom szempontjából Pécs nevezetességeit is. Az ő sétaajánlatukban is első helyen állt a régi vár omladékai val körülvett székesegyház, a püspöki palota és a földalatti őskeresztyén kápolna. Szerepelt itt a püspöki nyilvános könyvtár és „nyomó műhely", a templomok, valamint a két Casino, a Szepesy püspök által átengedett déli várárok helyén kialakított nyilvános sétatér, továbbá Pécs három fürdője. A rendezők tudták még, hogy a vendégeket a pécsi szőlők és pincék is érdeklik, és előre is biztosították vendégeiket, hogy „... az illető üdőtulajdonosok minden kisétálóban kedves vendéget fogadhatni előre is örvendenek".

10 Ez a nagyszerű előkészítő munka tette lehetővé, hogy a vendégek a korabeli pécsiekkel együtt szeretettel emlékezzenek erre a vándorgyűlésre. A mohácsi fogadás A vándorgyűlés résztvevőinek jelentős hányada a Társulat vezetőivel és a fővárosi intézmények vezetőivel együtt augusztus 8-án estefelé, hajón érkezett Mohácsra. Ünnepélyes fogadtatás után a vezetőket a püspöki palotában, a többieket a városban szállásolták el, vacsora után pedig „a püspöki lak melletti csinos sétatéren a helybeli hangászok" térzenét adtak tiszteletükre. Másnap reggel kocsiba szálltak a vendégek, hogy a szőlőhegyről tekintsék meg a mohácsi panorámát és az 1526. évi ütközet színhelyét. Ezután Király József püspök által 1813-ban épített kápolnához mentek, ahol augusztus 29-én évenként magyar, horvát és német nyelven szoktak emlékezni az elesettekre. Itt tartotta meg Kiss Károly hadtörténész emlékbeszédét.

11 A társaság, miután áldást kért „a nemzetért meghalt ősök hamvaira", részint Habsburg Károly főherceg sátorhelyi mintagazdaságának megtekintésére indult, részint pedig a püspöki palota híres Dorfmeister freskóit tekintette meg, amelyek a mohácsi és a nagyharsányi csatákat ábrázolták. Pécs és a vendégek első találkozása Könnyű ebéd után hosszú kocsisor indult a vendégekkel Pécsre. Délután 5 óra felé pillantották meg a gyönyörű fekvésű várost, amely egy résztvevő szerint „barátságos jobbot látszott nyújtani mindazoknak, kik a távolból ide zarándokolván, a tudománynak áldozandanak". „Eredeti látvány volt - írja Hölbling Miksa - olly hosszú vonalat