Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pécsi vándorgyűlése (1845) (Kiss Z. Géza)

A MAGYAR ORVOSOK ÉS TERMÉSZETVIZSGÁLÓK PÉCSI VÁNDORGYŰLÉSE (1845) • A mai Baranya eredményeit és gondjait a tömegkommunikáció hangjai repítik világgá, a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet eseményeiről azonban közvetlenül csak a különböző „sokadalmak", vásárok és zarándoklatok népe szerezhetett tudomást. Magyarország és a Habsburg Monarchia nyilvánossága előtti bemutatkozásra csak 1845-ben nyílt először lehetőség, amikor a megye vendégül láthatta a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók VI. Vándorgyűlésének minden iránt fogékony résztvevőit. A magyar tudomány alapintézményeinek (Nemzeti Múzeum, Tudományos Akadémia), s a szaktudomány művelőit összefogó szervezeteinek (Magyar Tudós Társaság, Természet Tudományi Társulat, Pesti Orvosok Társulata) megteremtése után a „Helyét kereső Magyarország" 1841-ben megteremtette első ismeretterjesztő társulatát olyan céllal, hogy annak tagjai „helyesen ismerjenek mindent, mi a hazát illeti. .."' A társulat a korabeli frazeológiának megfelelően orvosi-sebészi-, természettani-archeológiai-, földismereti-, vegy- és gyógyszertani-, élet- és növénytani-, gazdasági-barmászati szakosztályokba szervezte tagjait. Tag lehetett mindenki, aki orvosi-, sebészi- és bölcsészeti diplomával rendelkezett, de beléphettek azok is, akik a természettudományokat „akár hivatásuk, akár különös kedvöknél fogva mívelik". Szívesen látták azonban rendezvényeiken a jegyet váltó vendéget is. 1841-ben Pesten két ülésük is volt, de a továbbiakban minden évben más-más tájjal ismerkedtek tagjai. A vándorgyűlés helyét mindig úgy választotta meg a vezetőség, hogy a tagok bő lehetőséget találhassanak történeti és természettudományos érdeklődésük kielégítésére. Amikor (Pest, Besztercebánya, Temesvár, Kolozsvár után) Baranyára és Pécsre esett választásuk, figyelembe vették a megyeszékhely több évezredes múltját, intézményeit, üzemeit, továbbá „.. .a szőke Duna és a hajóhordozó Dráva által határolt megyét, a tölgy- és hajdan várkoszorúzta kőszéndús tetőket, a nektárt öntő gyönyörű halmokat és aranykalászú téreket". A vendégek és vendéglátók érdeke tehát ebben az esetben tökéletesen egybe esett, hiszen az előbbiek éppen azt akarták látni, amit az utóbbiak láttatni szándékoztak. így történt, hogy a kolozsvári vándorgyűlés 1844. szeptember 2-án tartott közgyűlése 1845-re gyülekező helyül Pécset jelölte ki. Gróf Teleki József 1845. január l-jén kelt levelében a szervezendő vándorgyűlés elnökének Szcitovszky János pécsi püspököt, titkárának pedig Hölbling Miksa megyei tisztifőorvost kérte fel.

2 Szcitovszky János püspök a vándorgyűlés megszervezésére Patkovics János városi tisztifőorvos elnöklete alatt széles körű előkészítő bizottságot hívott létre. Tagjai között találjuk Pécs szabad királyi város főbíráját, a belső és külső tanács meghatározott tagjait, a Nemzeti Casino elnökét és több tagját, pécsi és környékbeli orvosokat, gazdákat, lelkészeket, kert- és természetbarátokat.

3 Ez a bizottság fáradozott azután azon, hogy múlt és jelen értékeinek összekapcsolásával mutassa be a vendégeknek a kapitalizmus útjára lépő Baranyát. A Bizottság első ténykedése az volt, hogy felkérte Haas Mihály kanonokot Baranya