Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - Mohács mezőváros szabadalomlevele ( 1840) (Nagy Imre Gábor)

szintén iparos (szűcsmester), Cselinácz János sokac, Kovács András magyar földműves gazda volt. A városkapitány az előző jegyző, a magyar Erdeődy János lett.

30 A tanácsot a leggazdagabb kereskedő, iparos polgárok és földműves gazdák alkották. A német kereskedő és iparos réteg képviselőinek előtérbe kerülése figyelmet érdemel, és társadalmi súlyuk megnövekedését is jelzi. Közülük Fleischmann Ferenc és Auber János emelhető ki, mint a legvagyonosabb mohácsiak. László Józsefnek is „terjedelmesebb gazdasága",

31 Cselinácz Jánosnak pedig „a szigetben nevezetes gazdasága" volt. Éppen azért lettek ők a város albírái és így a városgazdálkodás irányítói, hiszen a sziget volt a város gazdálkodásának és gazdaságának az alapja. Albírának ugyanis olyan személyt kellett választani, „ki a városnak határját áltálján, legkülönösen a szigetet, és abban gyakorolható gazdaságnak nemeit s tehető javításokat tökéletesen esméri "

32 11 • • • A 2. oldal és az uralkodói pecsét A város rendészetéért felelős városkapitányi és a főjegyzői, városi ügyészi tisztséget a szabadalomlevél rendszeresítette, előtte ezek Mohácson nem léteztek. Erdeődy János jegyző városkapitánnyá választását az indokolta, hogy a szabadalomlevél a jegyzői állást megszüntette, és helyette a fő- és aljegyzői tisztséget vezette be. Erdeődy Jánosnak nem volt jogi képesítése, ezért főjegyző nem lehetett, az aljegyzői tisztség viszont lefokozást jelentett volna. így megfelelő állást kellett biztosítani neki, miként a tisztújítást előkészítő bizottság javasolta a hatvanosságnak: „. . .ama ősz férjíit ki éltének leg szebb idejét városunk javának előmozdíttására szentelé ki fáradhatattlan munkásággal K: K: Szabadalmas Levélnek kieszközlésében dolgoza. .. ajánljuk hogy róla háládatos érzéssel s oily hivatalról gondoskodjanak melly az Istentől számossan megáldott Családjának, s ön magának öreg napjaiban szükséget szenvedni ne engedjen ... 33 Erdeődy 1826 óta volt a város jegyzője, ezért nagy közigazgatási tapasztalata volt. A jogi ismeretek hiányát pedig részben úgy pótolták, hogy le kellett vizsgáznia a főjegyző, városi ügyész és főbíró előtt a mezei rendőrségről szóló 1840. évi 9. tc-ből.

34 A főjegyző és a városi ügyész a tanács tagjaival ellentétben nem voltak mohácsiak. Vagy nem találtak Mohácson megfelelő jogi képzettségű és alkalmas egyént, ami könnyen elképzelhető, vagy a vármegyei és uradalmi tisztikarral esetleg valamiképpen kapcsolatban álló helyi, megyei ügyvédeket nem akartak felfogadni. Az is a főjegyző és ügyész fontosságára utal, hogy őket még az 1841. január 17-i tisztújítás előtt megválasztották.