Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - Mohács mezőváros szabadalomlevele ( 1840) (Nagy Imre Gábor)

Városi ügyész alkalmazása már 1838-ban felvetődött. Szerződtetésével kapcsolatban a hatvanosság mindig aszerint döntött, ahogy éppen a szabadalomlevél ügye állt. Amikor abban reménykedtek, hogy hamarosan megkapják, a felfogadását sürgették, máskor pedig feleslegesnek ítélték. A hatvanosság 1838 októberében, majd novemberében is felhatalmazta Klombauer bírót, hogy Pesten keressen a városnak alkalmas ügyvédet.

35 Fölkér József szerint Lehoczky Györgyöt az 1838. december 11-i hatvanossági ülésen választották meg az újonnan szervezett ügyészi állásra (FÖLKÉR 1900. 62). így ez nem igaz, Lehoczky ügyvéddel csak abban egyeztek meg, hogy ő lesz a város ügyésze. Lehoczky György Turóc vármegyei elszegényedett nemesi családból származó, pesti királyi táblai ügyvéd volt (ANDRETZKY 1909. 50). Az 1839. júliusi hatvanossági ülésen megállapodtak vele, hogy mivel a szabadalomlevél megérkezte előtt a város ügyészt nem tarthat, egyelőre éves szerződéssel, főjegyzői címmel, 1000 váltóforintos fizetéssel, ingyen lakás biztosításával alkalmazzák.

36 Munkába állása időpontjáról nem döntöttek, sőt néhány héttel később a hatvanosság úgy határozott, hogy a szabadalomlevél megkapásáig az ügyész is felesleges.

37 1839. októberétől Lehoczky György Mohácsra jövetelét többször is sürgették,

38 1840 elején munkába is állt. Ügyvédi diplomáját az 1840. január 8-i megyegyűlésen hirdették ki. A szabadalomlevél megszerzését többszöri Bécsbe utazásával ő is segítette.

39 Főjegyzőnek Hatos Gusztáv Mosón megyei birtoktalan, evangélikus, nemesi családból származó pécsváradi ügyvédet hívta meg a város 1840 októberében. Hivatalát 1840. december 18-án foglalta el (NAGY 1989. 69-70). A rendezett tanács legfontosabb eleme az elsőfokú bíráskodási jog volt. Eddig kisebb - a törvény szerint 6 Ft érték alatti - perek kivételével Mohács lakosai felett a püspöki uradalom úriszéke ítélkezett. A szabadalomlevél alapján a városi tanács mint bíróság a nemesek, honoratiorok, uradalmi cselédek ügyei, úrbéri és urasági perek kivételével a város polgárai felett szabadon ítélkezhetett vagyoni, személyi ügyekben. A szóbeli perekben az 1836. évi 20. tc, a többi rendes perekben pedig a törvények szerint. A bírói ítéletek ellen közvetlenül a megye törvényszékhez lehetett fellebezni, kikerülve a földesúri úriszéket (KOPASZ 1976. 293). Az úriszéki bíráskodás a földesúri befolyás mellett még költségesebb és nehézkesebb is volt, hiszen az úriszék általában Pécsett volt és sokkal ritkábban ülésezett, mint a minden kedden és pénteken ítélkező mohácsi tanács. Horváth Kázmér szerint a szabadalomlevéllel Mohács egyértelműen felszabadult a földesúri joghatóság alól (HORVÁTH 1934. 66). így ez sem igaz, hiszen a város a vármegye mellett továbbra is részben a földesúr hatósága alá tartozott. A három évenkénti tisztújításon az uradalmi biztos elnökölt és gyakorolta a főbíró kijelölésének jogát (KOPASZ 1976. 293, 308). A lakosok felett büntetőügyekben továbbra is az úriszék bíráskodott,

40 az éves számadásokat az uradalom ellenőrizte (KISS 1976. 317). 150 év távlatából elég nehéz tárgyilagosan értékelnünk a szabadalmas mezőváros vezetőségét. Egyrészt tagadhatatlanul igaz, hogy a tanács és választott közönség tagjai egyaránt a vagyonosok sorából kerültek ki. Mint ahogyan a tanács írta: „A közgazdaságnak czélszerű előmozdítása alapja lévén a jólétnek, - ekkoráig azon elvből indula ki mindég Mohács Városának községe, hogy a köréből csak ollyanok választassanak külső