Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt megalakulása és működésének kezdete Baranyában

mentes utat képviselő álláspontjával fontos, bár a koalíciós időszakban eléggé nem mindig méltányolt szerepet nyújtott számára a történelem. így, bár némi túlzással, mégis joggal írhatta 1945-ben Illyés Gyula, hogy „ ... a haza gondjából... a legnagyobb rész a Nemzeti Parasztpártra esik, ezt nem hazabeszélés mondatja velem, hanem egyszerűen az, hogy a múltban is ezt a gondot és ezt a feladatot a parasztok és írók vették magukra".

14 A szellemi örökség, az elméleti elképzelések politikai transzformálása, gyakorlati megvalósítása azonban elképzelhetetlen működőképes párt nélkül. Ennek megteremtésére országosan és Baranyában is 1945 első hónapjaiban került sor. A március-áprilistól Baranyában kibontakozott tagszervező munkában a párt becsületes eszközök alkalmazására törekedett, „becstelen eszközöket, csalást, hazugságot, félrevezetést a Parasztpárt nem tűrhet!" - hívta fel a helyi parasztpárti sajtó az aktivisták figyelmét. „A Parasztpárt nem a napi politika olcsó trükkjeivel és kortesfogásaival akar magának tagokat toborozni, hanem igazságával, mindent átütő eszmei tanításával és a nincstelen magyar paraszti tömegek sebeinek gyors orvoslásával" olvasható a Pécsi Szabad Szó beköszöntő számában.

15 A pártszervezést és pártépítést szolgáló politikai nagygyűlések is ezt a szellemiséget tükrözték. Az április 29-én Mohácson, több száz fő részvételével rendezett gyűlésen elhangzott Illyés Gyulának a Dunántúl népéhez intézett kiáltványa, május 20-án pedig Pécsett a zászlóbontó nagygyűlésen Veres Péter, a párt elnöke szólt a hallgatósághoz. Az elhangzott beszédek mindenekelőtt a nincstelen paraszti tömegek követeléseivel, a közigazgatás demokratizálásával, a parasztság jövőjével és a pártszervező munka feladataival foglalkoztak. A Pécs Belvárosi Katolikus Körben tartott május 20-i rendezvényen Veres Péter a paraszti jövendőről szólva hangsúlyozta, hogy a kolhozrendszer, illetve a dán és egyéb nyugati parasztrendszerek megvizsgálása alapján azt kell elfogadni, amelyik a leginkább megfelel a sajátos magyar viszonyoknak. Rámutatott, hogy a párt célkitűzéseiben mindig nemzeti marad és mindig a dolgozó parasztok pártjaként fog működni. Az értelmiségieket ugyan szívesen látja a nemzet szolgálatában, de abba sohasem egyezne bele, hogy a középosztályból jött értelmiség a párt vezetését is átvegye.

16 Az értelmiség meghatározó befolyásától való félelem végigkísérte a pártszervező munkát, a párt egyéb korabeli dokumentumaibari és más vezetői megnyilatkozásokban is tetten érhető. Az új, alakuló szervezetek ugyanakkor természetesen nem nélkülözhették az ügyvezetésben a „tanult embereket", ezért a korabeli helyi pártsajtó is elismerte, hogy a „paraszti származású és a nép ügyét felelősséggel kezelő értelmiségieknek a pártvezetésbe történő bevonása elengedhetetlen". Ugyanakkor szükségesnek látta megjegyezni, hogy „ez ne jelentse azt, hogy a paraszti vezetők rábízzák az ügyvezetést, az írásmunkát és a számadásokat a tanult vagy kereskedőféle emberekre".

17 A tavaszi és nyári hónapokban Baranyában előrehaladó pártszervező munkát, amely országosan a német megszállás alól történő felszabadulással, helyenként azt némi késéssel követve bontakozott ki, számos tényező nehezítette, illetve akadályozta. így többek között az, hogy 1945 előtt kiépült országos szervezeti hálózattal a Nemzeti Parasztpárt nem rendelkezett, a párt helyi szervezeteit - Baranyában is - nem egyszerűen újjá kellett alakítani, hanem meg kellett szervezni, létre kellett hozni. Többnyire hiányoztak ehhez a szükséges anyagiak, továbbá az aktívák mozgásához elengedhetetlen közlekedési eszközök is. Hátrányosnak - és később nehezen pótolhatónak - bizonyult, hogy a közigazgatási és közhatalmi pozíciók a parasztpárti szervezetek