Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt megalakulása és működésének kezdete Baranyában

kiépülésének idejére már „elosztásra" kerültek, s a párt saját képviselőit a megalakulástól így nem jelölhette ezekbe. Ennek következtében a pártszervezés megkezdésekor nem is élvezhette e fontos pozíciók birtoklásából származó előnyöket. Problémát jelentett továbbá, hogy a pártépítés és a pártszervezés fontossága hosszú ideig nem tudatosult a központi vezetésben. Valójában csak májustól kezdve fogtak hozzá az átgondolt szervezéshez, a pontos adminisztrációhoz és nyilvántartáshoz, és a helyi szervezetek szisztematikus szervezéséhez.

18 Baranyában tovább nehezítette a szervezőmunkát a jelentős parasztpárti tradíciók hiánya és a hagyományos kisgazdapárti befolyás erőteljes érvényesülése is, hiszen a megye - Nagy Ferenc, Kovács Béla és Vörös Vince hazája - kétségkívül a kisgazdapárt főfészkének volt tekinthető. Végezetül arról sem feledkezhetünk meg, hogy a pártaktivistáknak időnként a hatóságok által támasztott akadályokkal, nehézségekkel is szembe kellett nézniük. Országosan 1945 nyarára a mintegy 1400 parasztpárti szervezetnek 174 ezer, 1945. október elején pedig az 1704 szervezetnek 189 700 tagja volt.

19 Késéssel ugyan, de április-májusban Baranyában is munkához láttak a Nemzeti Parasztpárt járási szervezőbizottságai. Tagjai a községeket járva felhívták a földhöz jutottak, a gazdasági cselédek, a napszámosok és a kisparasztok figyelmét az alakuló pártra. A községi szervezők állandó érintkezésben álltak a járási szervezőkkel, ők pedig a megyei, illetve a Déldunántúli Titkársággal, amely rendszeressé váló titkári értekezletein értékelte a pártszervező munka helyzetét. A korabeli sajtó tudósításai alapján intenzív és viszonylag gyors ütemű szervező munka körvonalai bontakoznak ki. Vokányban, „a volt hitlerista tűzfészekben" - tudósít az Új Dunántúl 1945. április 19-i száma megalakult a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezete Szilágyi Lajos elnökletével. A vezetőség tagjainak Lovászy Gézát, Ragály Lajost, Németh Ferencet, Pándorfalvi Tibort, Csathó Gábort, Tóth Jánost, Fazekas Imrét, Hajba Sándort és Kovács Sándort választották meg. A tavaszi hónapokban egymást követték a párt községi és városi gyűlései, és sorra alakultak meg a falusi és járási szervezetek. Május közepén Harkányban volt parasztpárti nagygyűlés, amelyen Lénárd Miklós siklósi szervezőtitkár ismertette a párt munkáját. A párt Déldunántúli Kerületi vezetősége - erősítendő a pártszervezést - felhívással fordult a Baranya, Somogy és Tolna megyei községek törpebirtokosaihoz és kisparasztjaihoz, hogy ahol még nem alapították meg a pártot, ott kezdjék meg annak szervezését.

20 A lap június 7-i száma arról tudósított, hogy Pécsváradon is alakuló ülést tartott a Nemzeti Parasztpárt, amely a földreform végrehajtása után most arra törekszik, hogy mezőgazdasági szerszámokkal és állatokkal lássák el a parasztságot. A pécsváradi szervezet elnöke egyhangú döntés alapján Jeney Áron lett. Májusban megalakultak Hosszúhetényben, Zalátán és Palotabozsokon is a községi szervezetek.

21 Júniusban Keresztesi János kisbirtokos elnökké, Ágoston György és Bank Péter János titkárokká választásával újjáalakult a párt pécsi szervezete,

22 és tovább folytatódott a falusi szervezőmunka is. A júniusi gyűléseken Szentlőrincen Lemle Géza járási szervező, Selényi Pál pécsi főmérnök és Kanyar József kerületi titkár, Siklóson Lénárd Miklós megyei titkár tartottak beszédet. Nagygyűlés volt Goricán is, ahol, a Pécsi Szabad Szó közlése szerint a falu egész lakossága a Nemzeti Parasztpárt soraiba lépett.

23 A pártközpont 1945. július 4-i körlevele szabályozta az országos szervezés adminisztratív teendőit: kötelezővé tette az egységes helyi adminisztráció és a pénztárkönyvek vezetését, a tagnyilvántartást, előírta továbbá a kerületi titkárok