Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt megalakulása és működésének kezdete Baranyában

egységesítését, a felsőbb középoktatás szakoktatássá alakítását. Követelte „az iskolázásban elmaradt népnek népfőiskolákon és iskolán kívüli népművelésen keresztül való kiművelését". A párt külpolitikai törekvéseinek alapjait a német imperializmussal és a Nagy-Magyarország birodalmi rögeszméjével való szakítás, a szomszédos államokkal és a demokratikus nagyhatalmakkal (különösen a Szovjetunióval) való jószomszédi viszony és őszinte együttműködés képezte. A parasztság gazdasági felszabadítása, kulturális felemelése és teljes társadalmi és politikai egyenjogúsítása egyik oldalról, a közrend és biztonság helyreállítása, a nép demokratikus szabadságharcának szervezett és fegyelmezett megvívása másik oldalról képezte a keretét a Nemzeti Parasztpárt tevékenységét hosszabb időre meghatározó programnak. 1945 márciusában megalakult a párt ideiglenes Pécs városi tisztikara: dr. Várkonyi Nándor lett az elnök, Fodor József a titkár. A Nemzeti Bizottságba delegált képviselők dr. Várkonyi Nándor, Fodor József, Keresztes János és Győrffy Sándor lettek.

5 Miután megteremtődött a párt szervezéséhez és működéséhez szükséges személyi feltételek minimuma, megindult a pártszervező munka. Megjelentek a párt állásfoglalásai, felhívásai, nyilatkozatai, és megszülettek az első kezdeményezések is a megyei és a helyi társadalom fontos kérdéseiben. Köztük a kezdeti időszakban jelentős figyelmet kapott a földreform helyi végrehajtása. A Dél-dunántúli Kerületi Központ által megjelentetett és már idézett program a haladéktalanul, minden 100 hold feletti földbirtok igénybevételével megvalósítandó földreformot tartalmazta. Követelte, hogy „a föld telén és törpebirtokos parasztság minél nagyobb részének szabad, egyéni és telekkönyvileg bejegyzett birtokába kell adni a magyar földet".

6 Szükségesnek ítélte a házhelyek, továbbá kísérleti és mintagazdaságok céljára földterület biztosítását is. A földreformot a földhöz juttatandó parasztság különböző rétegeinek bekapcsolásával látta megvalósíthatónak. A párt rendszeresen felhasználta a sajtót ezzel kapcsolatos álláspontja népszerűsítésére. Az Új Dunántúl 1945. április 1-jei számának földreform-mellékletében például dr. Boros István (MKP), Perr Viktor (FKGP) és Rheinhold Antal (MSZDP) mellett a parasztpárti koncepció szellemében Erdei Ferenc és Várkonyi Nándor fejtették ki nézeteiket. Várkonyi A földreform és a magyar nemzet című írásában a párt földreformjavaslatát Szent István reformjainak és az 1848-as forradalomnak a jelentőségével állította egy sorba, hangsúlyozva: „ezer esztendő óta most történik először, hogy a nemzetet (a munkással együtt) fenntartó rétege a maga munkájának erkölcsileg is tulajdonosává válik... A föld független és szabad emberré tesz, a nemzetet nem csupán fenntartó, hanem alakító, egyenrangú polgárrá ... Az óriási fordulat, hogy a magyar földet az veszi birtokába, aki megmunkálja... - és a szerző szerint ezért ettől kezdve ő is felelős az útért, amelyre a nemzet lépett, ő maga is a nemzet egyik vezetője lett."

7 1945. május közepére Baranyában is, ahol korábban a művelhető terület 27%-a (188 067 hold) 35 nagybirtokos kezében volt, előrehaladt a földreform végrehajtása, és már mintegy 12600 fő részesült átlagosan 6 hold nagyságú föld juttatásban. A mezőgazdaságilag művelhető és a földreform céljaira igénybe vehető 125 693 hold területnek több mint a felében (72 575 holdon) ekkor már új gazdák dolgoztak.

8 „Az eszme megtestesült, az új honfoglalás befejeződött - írta Kanyar József a Pécsi Szabad Szó nyitó számában - a Nemzeti Parasztpártban harcra indult írók és munkások visszapörölték a földet. A jussot visszaadtuk méltó örököseinek."

9