Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - SZIRTES GÁBOR: A Nemzeti Parasztpárt megalakulása és működésének kezdete Baranyában

SZIRTES GÁBOR: A NEMZETI PARASZTPÁRT MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETE BARANYÁBAN A korábbinál minőségileg különb, szociálisan igazságosabb és népileg emelkedettebb demokratikus magyar társadalom jövőjét megformáló szellemi mozgalom örököseként - ahogyan találóan jellemzi Biró Zoltán: Saját út című könyvében - bontott zászlót a harmincas évek végén a Nemzeti Parasztpárt. Az 1939-ben alakult, ám éveken át csak eszmei tömörülésként vagy szabadcsapatként működő új erő 1945-től megindult a politikai párttá szerveződés útján. A népi írók mozgalmának örökségére támaszkodva és azt ápolva, a helyi szervezetek meg-, illetve újjáalakulásával, majd az országos szervezeti hálózat kiépülésével - némi törtnelmi megkésettséggel ugyan de -, fokozatosan részévé vált a harcokban formálódó népi demokratikus rendszernek. így történt ez 1945 tavaszától Baranyában is. * • • Baranyában a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) 1944. december 17-én közzétett kiáltványának aláírói között még nem szerepelt a Nemzeti Parasztpárt.

1 A két héttel később a pécsi Nemzeti Színházban tartott MNFF beszámoló nagygyűlés résztvevői között sem találjuk ott a párt képviselőit.

2 Ennek oka az, hogy a Nemzeti Parasztpárt Baranyában még nem szerveződött meg, működését csak később, 1945 márciusában kezdte. Ekkor alakult meg a párt pécsi szervezőbizottsága és kérte fel mindazokat, „akik ismerték a Szabad Szó című politikai hetilapot, vagy részt vettek a Márciusi Front mozgalmaiban, ismerték és olvasták a népi írók munkáit: jelentkezzenek a párt helyiségében".

3 Az Új Dunántúlban közzétett felhívás közölte azon országos vezetők nevét, akik „együtt harcolnak a parasztsággal, a magyar dolgozók jobb jövőjéért". A lap közülük Erdei Ferencet, Darvas Józsefet, Kovács Imrét, Veres Pétert, Illyés Gyulát, Szabó Zoltánt és Tamási Áront nevezte meg. A párt röpiratként terjesztett

4 programdokumentuma - az MNFF programjának szellemében - követelte a politikai élet teljes szabadságát, a kiváltságok és előjogok lerombolását. Fellépett az államszervezet megtisztításáért, az „igazi népképviseleten alapuló demokratikus parlamenti kormányzásért", a községi, városi és megyei népi önkormányzatért. Szükségesnek ítélte falusi karhatalom és városi egységes országos rendőrség megteremtését, valamint a honvédségnek magyar néphadsereggé való átalakítását. Progresszív vagyon-, jövedelem- és örökösödési adót tartott szükségesnek. A földreform mellett követelte a munkásvédelmi intézmények bevezetését a mezőgazdasági munkásság számára, és a cselédtörvény eltörlését. Nagyarányú iparfejlesztést és az ipari termelés decentralizálását, a vállalkozás szabadságának biztosítását is szükségesnek ítélte. Szerepelt benne a bányák és a közérdekű üzemek állami tulajdonba vételének követelése. A nagybankok állami ellenőrzését, a biztosítás államosítását, a mezőgazdasági termények szabad piaci forgalmának biztosítását is tartalmazta. Általános és ingyenes közoktatást követelt: az elemi és az alsóbb középfokú oktatás