Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - TEGZES FERENC: A polgári korszak címeres községi pecsétjei Baranyában

TEGZES FERENC A POLGÁRI KORSZAK CÍMERES KÖZSÉGI PECSÉTJEI BARANYA MEGYÉBEN Az iratok hitelesítésének két eleme - az aláírás és a pecsét - közül a feudalizmus időszakában a pecsétnek volt nagyobb jelentősége. A pecsétet alkotó felirat és a képi ábrázolás közül a képben megfogalmazott hitesség bírt elsődleges szereppel. Oka közismert: a nagyfokú írástudatlanság. A polgári korszak beköszöntével előbb esetlegesen, majd a közigazgatás fejlődésével és az írástudás terjedésével mindjobban az aláírás szerepe kezdett megnőni és vált a hitelesítés legfontosabb kellékévé. Ez maga után vonta a pecsétfeliratok jelentősebbé válását. A jelvénnyel történő megkülönböztetés háttérbe kezdett szorulni, legalábbis Baranya megyében. Amíg a feudalizmus idején minden baranyai község pecsétjében jelvényt találunk, addig az 1850 után készített új községi pecsétek már alig-alig tartalmazak jelvényt vagy jelvény-együttest. A mintegy 350 baranyai község közül - eddigi kutatásaink szerint mindössze 34 település pecsétjében találhatunk képi ábrázolást. Amikor a jelvényt pajzsra emelik és így ábrázolják, címerről beszélünk. Az alábbiakban ezeket a címerrel ellátott községi pecséteket szeretnénk bemutatni. De csak a saját címert tartalmazó pecsétekkel foglalkoznánk ebben a dolgozatban. Az állam felségjelét hordozó községi címeres pecsétek bemutatása egy másik dolgozatnak lenne témája. Vizsgálódásunk területe az úgynevezett történelmi Baranya vármegye. Ez magába foglalja a Drávaszöget, amely 1921-ig és 1941-1945 között tartozott a megyéhez, viszont nem foglalja magába a szigetvári járást, amit csak 1950-ben csatoltak a megyéhez. Sajnálatos módon a címeres községi pecsétekből még kevesebb található megyénkben, mint azt a jelvényes pecsétek alapján gondolhatnánk. Mert például Dencsháza pecsétjében látható ágaskodó griff szinte önmagától kívánkozik pajzsra, hogy címerré váljon (1. kép). De nem vált azzá. Baranya vármegyében az 1898: IV. tc. megalkotásáig csak Abaliget és Mohács használt címeres községi pecsétet. A községi nevek rendezése kapcsán, az új pecsétek elkészítése során 1904-ig Mohács mellé felsorakozott Kiskőszeg, Máriakéménd és Siklós, mint olyan település, amely kérte és meg is kapta a címerhasználati jogot. (Abaliget nem kérte.) A két világháború között a több községből létrehozott Mecsekalja kapott még címerhasználati jogot. A polgári korban több baranyai község már nem kért - és így természetszerűleg nem is kaphatott - ilyen jellegű megkülönböztető jelet. Sőt, mint majd Kiskőszeg esetében látni fogjuk, visszafejlődés tapasztalható. 1945 után mindössze egy településről tudunk (Komló), amely címerért folyamodott, de elutasításra talált. A dualizmus korában központi intézkedés a községi pecsétek használatát csak elvétve szabályozta. Egy 1883-ban kelt belügyminiszteri rendelet kimondta, hogy a községi pecsét nem tartozik a községnek azon belügyei közé, amelyeket a község önállóan intézhet el. Az ország címerének felvételére a pecsétjükre csak akkor jogosultak, ha igazolni tudják annak használatára jogosító privilégiumukat, vagy a