Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - TEGZES FERENC: A polgári korszak címeres községi pecsétjei Baranyában

kormány engedélyt fel tudják mutatni.

1 Egy évvel később pedig a latin nyelvű köriratú pecsétek használatát tiltotta be a belügyminiszter.

2 A község és egyéb helynevek rendezéséről szóló 1898:IV. tc. végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szigorítást hozott: e szerint az új községi pecséteket központilag állapítják meg és központilag készítik el, egységes minta szerint.

3 A községek kívánalmait azonban figyelembe vették. Amennyiben címerrel ellátott pecsétet kívántak használni, az Országos Levéltár szakértői által bizonyítani kellett az arra való jogosultságot: az igényelt jelvényt régóta használja a település, jellemző a községre, heraldikailag megfelel stb. Ezt követően javasolták pajzsra vitelét, és így terjesztették fel jóváhagyásra a belügyminiszterhez. Az így jóváhagyott pecséttől eltérni tilos volt. A használatban lévő községi pecséteket a hivatalvizsgálatok alkalmával az alispán vagy a főszolgabíró - a birtokukban lévő ellenőrző példányok alapján - szigorúan ellenőrizte: „A községek és r. t. városok bélyegzőinek és pecsétnyomóinak a lenyomatokkal pontosan egyezniök kell. Azokat, amelyek a czímer, jelvény, vagy körirat tekintetében bármiféle eltérést mutatnak, a főszolgabírák bevonják és az Országos községi törzskönyvbizottsághoz beküldik és azt az alispánhoz bejelentik."

4 Természetesen a községi címeres pecsétek használata semmiben sem tért el a képi ábrázolást nem tartalmazó, hasonló funkciót betöltő pecsétekétől. De erre nézve is csak nagyon szűkszavú rendelkezést tartalmaz a polgári időszak egyetlen központi előírása, amely pedig a közigazgatás ügyintézésében igyekezett egységes rendet teremteni: „Azokat a kiadványokat, melyeknek nincs hivatalos levelezés vagy jelentés jellege, így különösen a községi határozatokat, községi bizonyítványokat, hitelesítési záradékokat, láttamozásokat stb. el kell látni a község hivatalos pecsétjével."

5 A pecsét használatának már nincs kizárólagos volta az iratok hitelesítésénél, mint a fenti idézet is bizonyítja. Találkozhatunk olyan bizonyítványokkal is, amelyeken csak a község bírájának és az esküdteknek az aláírása - vagy helyette a kereszt - szerepel pecsét nélkül. Mégis elfogadták hitelesnek. Az alábbiakban sorra vesszük megyénk címeres pecsétet használó településeit. Abaliget község címeres pecsétet használt már 1850 előtt is. Ez 22x24 mm nagyságú volt, „4 mm-es körszalagban a felirat SIGIL DER GEMEIN ZU ABALIGET. Csücskös talpú pajzs. A pajzsfő jobb és bal szögletcsúcsai harántoltan vágottak, belőlük redős díszítmények futnak alá. A pajzsmező földművelést szimbolizáló ekevasat és csoroszlyát tartalmaz. A pajzs felső széle fölött püspöksüveges, mellképes alak látható, kinek jobb kezében pásztorbot, baljában nyitott könyv van." (BEZERÉDY 1/b.) Ezt a címert a festékes pecsétnyomóra történő átállás után is megtartotta a község, amikor is új pecsétet készíttetett. Az új pecsét 24 mm átmérőjű volt, és az „ABALIGETH KÖZSÉG PECSÉTJE" köriratot viselte (2. kép), és 1904-ig volt használatban. Arra nézve még nem találtunk adatot, hogy a község vezetői mért nem kérték régi címeres pecsétjük újbóli jóváhagyását, és mért fogadták el a sablonos, országosan egységes új pecsétet. Kiskőszeg község már 1850 előtt használta azt a jelvényt pecsétjén, amelyet 1904-től mint címert újból elnyert (BEZERÉDY 154/c). 1850 és 1904 között azonban-okát még nem tudjuk - kizárólag szöveges pecsétlenyomataival találkozhattunk az iratokon. Megragadva a lehetőséget, amikor úgyis új pecsétet kellett készíttetni a községnek, kérte a régi jelvény visszaállítását.