Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

SZEMLE - KRISTÓ GYULA: A vármegyék kialakulása Magyarországon (Kőhegyi Mihály)

kutatása szerint a későbbi Baranya megye területét csak a X. század utolsó évtizedeiben vette birtokba a magyarság. A megye névadó földvára a Karasó folyó mellett állott, és bizonyára első ispánjának nevét őrzi. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a várszervezetre vonatkozó oklevelek száma meglepően gyér. Annyi azonban nyilvánvaló, hogy a baranyai várföldek zöme Baranyavár szűkebb körzetében helyezkedtek el, de - és ez a lényegesebb - átnyúltak a Dráván, sőt egy esetben még Valkó megyébe is. Baranya megye területe sem korlátozódott a Drávától északra eső vidékre, hanem egészen a Dráva jobb partjáig terjedt, amint ezt a magyar kutatás (Ortvay Tivadar, Hóman Bálint, Kábel László) már közel száz éve felderítette. Nem nélkülözi a valószínűséget az a feltételezés, hogy a szokatlanul nagy kiterjedésű Baranya megyéből szakadt ki és vált önállóvá Valkó és Pozsega megye. A részletes elemzés azonban a helyi viszonyokat ismerő baranyai történészek és helytörténészek feladata. Kristó Gyula könyve elképesztően hatalmas adatanyaggal igyekszik rendet teremteni a megyeszervezet rég vitatott kérdésében. Az eddigi értelmezésekkel vitatkozva fejti ki elméletét a vármegye és várispánságok Árpád-kori történetéről. S bár kisebb kiegészítések elképzelhetők még a kérdésben, de alapvető változtatásokra aligha kerül sor. A szerző műve olyan szilárd alap a vármegyék kialakulásának kérdésében, melyre bizton építkezhetnek a társtudományok képviselői. Kőhegyi Mihály