Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

TANULMÁNYOK - LÁBADI KÁROLY: A magyar folklór „apróságai" a Drávaszögben

állapíthattam, hogy a gyűjtőterületen feltehetően száz esztendőnként a társadalmi, gazdasági, technikai és egyéb változások következtében a proverbiumoknak hozzávetőlegesen két harmada kirostálódik, feledésbe merül, illetve ugyanennyi új szólás és közmondás születik, amely bekerül a nép tudatába. Csak tájékoztatásul sorolom fel még, hogy adatok szólnak a proverbiumok használóiról, kor és nem szerinti megoszlásáról. Külön fejezet jelöli ki a drávaszögi proverbiumok helyét a jugoszláviai magyar és a magyar folklórban. A proverbiumok az adattárban kaptak helyet, s vezérszavak, az első jelentéssel bíró névszó vagy ennek híján a legjellemzőbb szó szerint követik egymást. Azért esett erre az ún. lexikus osztályozásra a választás, mert kétségtelenül előnyös az egyszerűsége. A módszer révén egy-egy fogalom, tárgy stb. körül együtt van mindegyik rá vonatkozó proverbium. Valamennyi sorszámot kapott, amelyre a hivatkozásokban, mutatókban mindig van utalás, ezenkívül a megfelelő sorszámok feltüntetése utal a proverbiumok tartalmi, jelentésbeli összefüggéseire is, valamint már forrásokban, gyűjtésekben előforduló egyezésekről is adnak felvilágosítást. A kisepikai műfajok másik csoportját a bennük megjelenő humor jellemzi. Az anekdota, a vicc a mindennapi élet komikus jelenségeit gyűjti csokorba, s ötvözi sztereotípiákká. Vicc- és anekdotagyűjteményt bőségesen lapozhatunk, ám ezek, akárcsak a közmondáskönyvek döntő többségénél, nem folklór szempontok alapján kerültek lejegyzésre. Éppen ilyen értékei miatt pótolhatatlan értékű Ács Gedeon történeti anyaga, amely a XIX. század közepén keletkezett. Ács Gedeon Bellyén született 1819-ben. Gyermekkorát Laskón töltötte. Halason, Kecskeméten tanult. Debrecenben lett teológus. Laskón református lelkészként működött, s a szabadságharc kitörésekor Habsburg-ellenes harcra buzdította híveit. Kossuth szűkebb köréhez csatlakozott, tábori lelkésze lett. Eszméi miatt amerikai száműzetést vállalt. Nevét tizenhét kötetes naplója őrizte meg. Több mint ötezer lapon írta le amerikai élményeit, s meglepő hitelességgel szólt a Drávaszög népéletéről (bővebben 1. BOGÁTI 1989.; DEKÁNY 1988.; LÁBADI 1984., 1988.; ZOMBORI 1988.). Kútforrás értékű feljegyzései között tekintélyes számú anekdokta szerepel. Naplójából az derül ki, hogy a műfaj fiatal kora óta érdekelte. A csattanós epizódokat apróságoknak, apróléknak, adomának, anekdotának nevezte. Elméncség névvel is illette őket, amik esetében is elmés, szellemes, ötletes, tréfás, mulattató történetet jelentett a megjelölés. Ács 128 szövege közül 52-nek kimutathatóan irodalmi forrása van. A többit úgy hallotta, vagy maga írta, ha vele történt valamilyen mulatságos eset. Előadása, szerkesztése ebben az esetben ugyancsak a műfajra jellemző. A 128 anekdota, adoma hatvan százaléka tehát nem irodalmi eredetű, inkább folklór jellegű. Ennélfogva kivételes figyelmet érdemel, hiszen a XIX. századból kevés ilyen gyűjtés ismert (LÁBADI 1990.). Húsz szöveg adatközlőjét pontosan megnevezi, ezáltal a 76 nem átmásolt,