Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

TANULMÁNYOK - ÓDOR IMRE: Baranyai inszurgensek a napóleoni háborúkban

Nemesi felkelők frantziára a búza között bukkanván és utánok sebesen vágtatván a lovával nyergestül szerentsétlenül le fordulván bal lábát ketté törte. . ."

7 A fivére helyébe lépő levélíró (Sauska Keresztély) közvetlenül a győri csata előestéjén még a hiányzó fegyverekért és felszerelésért könyörög a vármegyéhez írt újabb levelében. A hírhedtté vált győri csata elemzése helyett arról egyik baranyai résztvevőjének tudósítása révén kívánunk képet adni. Jeszenszky főhadnagy sorai

8 megidézik e különös csata körülményeit és hangulatát: „ ... mi Bajnoki indulattal az harcz piaczára ki állottunk mindenünk csak az attaqnérozáson gondolkozót, hát ekkor jöttek az Ferkok és mindjárt egy gomboczal meg tiszteltek, ami leesik előttünk ... és forgolódot mint a Korság Tűző és pás szélt szakadt és mindenikünk fejénél egy dózis el ment, az másik az Somogyiak közé esik, el patanyik és egy lovat legényestül csak által pöckölt az másik világra... egy ágyú gombocz az kis szürkém hátulsó lábát elhordotta mikor kéntelen voltam Kisfaludi káplár lovára ülni ki örömest kínált vele mivel az ágyuk kellemetlenül köpdöztek felénk... azon szégyen mellyek az Insurgenseket ezen csata elvesztése miatt érdekli reánk nem háromoltatik, mivel mi az tüzet mind addig ki tartottuk még az egész armadiát nem szemléltük gyalázatosan hátat fordíttani, akkor azután miis Iscurdi Komárom felé .. . töb Vitézeink