Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

TANULMÁNYOK - NAGY IMRE GÁBOR: Egy mohácsi radikális a szabadságharcban (Hatos Gusztáv pályaképe)

NAGY IMRE GÁBOR EGY MOHÁCSI RADIKÁLIS A SZABADSÁGHARCBAN (Hatos Gusztáv 1813-1862) A reformnemesség országosan ismert személyiségeiről nem kevés könyv, tanulmány jelent már meg. Részben a források szűkössége, hiánya miatt sokkal kevesebbet tudunk az egyes megyék, városok politikusairól, hangadó és meghatározó személyiségeiről, akiknek a helyi események alakításában döntő szerep jutott. Ezek egyike volt Hatos Gusztáv mohácsi ügyvéd, aki 1841-1848 között a város főjegyzője, 1849-ben és 1861-ben pedig mint radikális politikus a mohácsi járás főszolgabírája volt. Életéről eddig egyetlen említésre méltó, regényes elemekkel átszőtt, rövid írás jelent meg (HATOS 1973. 112-113.). Hatos Gusztáv Mosón megyei birtoktalan evangélikus nemesi családból származott. Édesanyja Fábry Teréz Johanna. Édesapja Hatos István, evangélikus lelkészként került Baranya megyébe. 1808-tól Szentlőrincen, majd pedig élete végéig Ráckozáron (ma Egyházaskozár) teljesített lelkészi szolgálatot. Gusztáv Adolf 1813. augusztus 3-án született Ráckozáron (ANDRETZKY 1909. 34.), ahol ma emlékét utcanév őrzi. Már birtoktalan, értelmiségi foglalkozású nemesi család sarjaként az adott társadalmi viszonyok között az egyetlen lehetséges önállóságot biztosító pályára, az ügyvédire lépett. Ügyvédi diplomáját Baranyában 1837-ben, 24 éves korában hirdették ki.

1 Arról, hogy előzőleg hol tanult, hol volt gyakornok, ill. hol működött, nincs adat. Pécsváradon ügyvédeskedett 1840-ig, amikor Mohács városa felkérte főjegyzőjének.

2 Főjegyzőként 1847-ben vette feleségül a görög nem egyesült vallású Pacsics (Patsits) Katalint,

3 aki 1829. május 4-én született Mohácson (apja Pacsics Péter) és 1898. február 15-én halt meg Pécsett.

4 Gyermekeik közül ismert és híres személy Hatos Gusztáv, a történetíró (SZINNYEI 1896.497.), akit a Baranya c. könyv (KOLTA 1958. 235-236.) téves adatai nyomán sajnálatosan többen azonosítanak hasonló nevű apjával. Ez annál is inkább teljes képtelenség, mert Hatos Gusztáv mohácsi főjegyző, majd 1849-ben és 1861-ben mohácsi főszolgabíró 1862. május 10-én, 49 éves korában „melly görcs"-ben azaz szívbetegségben Mohácson elhunyt.

5 A fia Hatos Gusztáv már a halála után, 1866-ban végezte el a jogot Eperjesen, 1868-tól jelentette meg történetírói munkáit, és igazságügyminiszteri tisztviselőként tevékenykedett (SZINNYEI 1896. 497,). Hatos Gusztávot Mohács városa 1840 októberében hívta meg főjegyzőjének,

6 ugyanis az uralkodó az eddigi kiváltságos mezővárost 1840. március 26-i szabadalomlevelével rendezett tanácsú városi rangra emelte (KOPASZ 1976. 292.). A szabadalomlevél a korábbi jegyzői tisztség helyett főjegyzőit rendszeresített. A megnövekedett közigazgatási, igazságszolgáltatási hatáskör jogi szak-