Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

TANULMÁNYOK - SZITA LÁSZLÓ: A török világ vége Baranyában

Simontornya és Kaposvár bevételével a Mecseket megkerülve eljusson Barcs térségébe, ahol csapatösszevonásra kerülne sor a szlavóniai hadtesttel történő egyesülés révén. 4 Majd a Dráva balpartján dél-kelet felé haladva egyesül a fősereggel, amely Eszék bevételére vonul fel. Teljesen világos ebből a tervből, hogy ekkor a fővezér nem gondolt Szigetvár ostromára. A különítmény parancsnoka, Friedrich Siegmund Schärffenberg gróf altábornaggyal mégis felderítették (személyesen is részt vettek az akcióban) Szigetvár gyors ostromá­nak lehetőségeit, de belátták, hogy csak módszeres körülzárás és ostrom, nehéz várromboló tüzérség bevetésével, továbbá „... különleges műszaki alakulatok idevezény lésé vei lehetséges a város, illetve a vár ostromát a siker reményében elkezdeni..." (HAL 1939. 6-9.). Németh Béla úgy tudja, hogy az egész drávai különítmény a vár alá vonult és innen folytatta útját Pécsre, a város és a vár elfoglalására (NÉMETH 1903. 307.), miután az ostromhoz szükséges katonai és technikai erővel nem rendelkezett. Utaltunk az 1686. májusi haditanácsi határozatra, illetve tervekre, vala­mint a szeptemberi tolnai haditanács által kiadott parancsra, melyek alapján megállapíthatjuk, hogy Baranya és térségének visszafoglalását részletesen azért dolgozták ki, hogy a főcsapás irányába, Eszék-Belgrád felé biztosítsák egy nagy hadjárat hadászati lehetőségeit. Szűkebb hazánk a nagy európai visszafoglaló háború tervezésében figyelemre méltó szerepet kapott. Baranya tehát területileg fontos stratégiai térséggé lépett elő Buda után. A főhadseregek a főcsapás egyik lehetséges irányát Belgrád felé Eszéken keresztül tervezték. A Dráva pedig a hadiszállítások miatt tett szert rendkívül nagy jelentőségre (PICKL 1977.). Nem véletlen, hogy amikor 1688/89-ben a török elleni hadjárat súlypontja áttevődik az Al-Duna térségébe, s megnyúlnak a hadtáp-vonalak - Bécs, Buda, Mohács felé a vízi szállítás megnövekedik - a Belgrád és Pétervárad térségében harcoló Szent Liga csapatai részére, Baranya utolsó török erődítménye, Szigetvár visszahódítása is előtérbe kerül. Visszavé­tele révén válhat teljesen zavartalanná a hadiszállítás a Dráván és Észak-Balká­non küzdő egyesült keresztény csapatok számára. Ezeknek a figyelembevételével lehetséges tehát megérteni, hogy Baranya török alóli felszabadítása hogyan és hova helyezhető el a háborúk sorozatában. A tolnai hadászati terveken azonban némileg módosítottak a közben bekövetkezett események. A fővezír szeptember legvégén, a hirtelen bekövet­kező hideg esős idő miatt, amely októberre sártengerré változtatta az amúgy is a vizek árterületén lévő táborait, visszavonta a Dráván túlra a főerőit. Olyan gyenge védő-csapatok maradtak Baranyaváron és a hadihíd védőpalánkjában, hogy ezek elfoglalása nem okozott gondot a császári seregeknek. Már a szeptember 19-én szerzett információkból arra lehetett következtetni, hogy a fővezír nem akarja Baranyát tartani és téli szállásra fog elvonulni. 20-án azután biztos adatokat kapott Károly főherceg erről. A szövetségesek ekkor megkezd­ték az elvonulást. A bajorok, szászok jelentékeny része október elején vonult el

Next

/
Thumbnails
Contents