Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

TANULMÁNYOK - SZITA LÁSZLÓ: A török világ vége Baranyában

a Tolna melletti táborból. Más csapatok Szeged ellen indultak. Lotharingiai Károly pedig csapataival - nagyon lassú menetben - Buda felé indult. A Dél-Baranyán keresztül tervezett Eszék elleni hadjárat ekkor elmaradt. Az 1686. őszi-téli hadmozdulatokat, amelyek Baranya jelentékeny részének a felszabadításával jártak, az 1686. májusi bécsi haditanács hadászati koncepciója és a szeptemberi tolnai hadsereg haditanácsi tervek alapján, a Ludwig Wilhelm Baden őrgróf tábornagy parancsnoksága alá rendelt drávai hadtest egységei hajtották végre. Lotharingiai Károly elvonulásával a hadtest teljesen önállóan kezdett operálni Tolna, Baranya, Somogy területén. Közvetlen futárszolgálattal tartotta a kapcsolatot a bécsi haditanáccsal, amelynek elnöke Hermann Baden őrgróf, Ludwig Wilhelm nagybátyja volt. A hadjárat történetét több szerző (NÉMETH 1897.) összefoglalta; modern felfogásban Nagy Lajos tárgyalja a Budától-Belgrádig c. munkában (NAGY 1987.). Lotharingiai naplójából kapjuk a legjobb értesülést a drávai különítményre vonatkozóan. E szerint 14 ezred állt rendelkezésére. Hét lovas ezred, amelyeket a következők vezették: Leopold Philipp Montecuccoli gróf altábornagy, Johan Norbert Piccolomini gróf vezérőrnagy, Maria Carl Pace lovassági altábornagy, Emanuel Fürstenberg ezredes a hasonló nevű saját tulajdonában lévő császári lovasezred parancsnoka, Sterheim (Styrheim) lovassági tábornok, a dragonyos ezred parancsnoka, Eugen Prinz von Savoyen, ekkor még ezredesi rangban a saját lovassági ezredének parancsnoka. A gyalogság ugyancsak hét ezredre oszlott a következő parancsnokok alatt vezényelve: Ludwig Wilhelm (a nevéről elnevezett Badeni császári gyalogezred), Hans Karl Thüngen (császári gyalogos-muskétás ezred), Karl Philipp Neuburg és Schärffenberg (Schefftemberg) gróf, őrnagy egy-egy császári gyalogezredet vezényelt a baranyai harcokban. Mind a gyalogos, mind a lovas ezredek 1683-1699 között a császár elit ezredeinek számítottak (SZITA 1987. 79-80.). Vass Előd legújabb tanulmányában (VASS 1989.) utalt arra, hogy a drávai különítményben tüzérség is részt vett. A hadtestben a tűzerő, Friedrich Schärffenberg szlavóniai hadtestével történt egyesülés után, megnövekedett. Pécs, Siklós ostromakor már jelentékeny volt a lövegek száma. Ugyancsak Vass Előd említi tanulmányában, hogy a Batthyány, Esterházy, Pálffy huszár ezredeket is a drávai különítményhez vezényelte Lotharingiai Károly fővezér. (VASS 1989.) Megerősíti ezt Rázsó Gyula Badeni Lajosról írt tanulmánya is, amely szerint az előbb említett parancsnok lovas egységeivel indult a dél-dunántúli hadjáratra (RÁZSÓ 1989). Az 1686. évi őszi hadjárat során Baranya megye felszabadult a török megszállás alól, kivéve az ekkor legjelentősebb török várat, Szigetvárt, amely a megye stratégiailag fontos térségében feküdt. Visszafoglalását állandóan tervezték, de ostromát - Badeni Lajost kivéve - a hadászati terveket kovácsoló fővezérek, csak mint lehetőséget latolgatták. 1686-1687-ben a haditanács sem tűzte napirendre visszavételét.