Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

KRÓNIKA - Emlékek a Dunántúli Tudományos Intézetből (T. MÉREY Klára)

osztályvezető, Mérey Klára és Tóth Tibor történészek és ebben az időben csatlakozott az osztályhoz az első szociológus. Rúzsás város- és mezőgazdaság-történetet, Tóth Tibor mezőgazdaság- és agrárpolitikai történetet, én ipartörténetet kutattam. Kiépültek az e munkafeladatot szolgáló külső munkatársi körök is (pedagógus ösztöndíjasok, szerződéses kutatók). Rúzsás Lajos halála és Tóth Tibor távozása után azonban egyedül maradtam történész... Az Intézet - már vázolt - átalakulása, bázisintézménnyé válása után a magányomat némiképp enyhítette az, hogy Budapesten Timár Lajos, s utóbb Miskolcon Molnár János személyében dolgozik egy-egy történész, s újabban Kecskeméten is alkalmaztak egy gazdaságtörténészt. A Dunántúli Tudományos Intézet újabb profilmódosítása, a regionalizmus központba helyezése kitűnő alkalmat adott és ad arra, hogy végre egyesítsem az agrár- és az ipartörténet művelése során szerzett tapasztalataimat és a települések gazdasági és társadalmi problémáit egészében kezdjem el vizsgálni attól az időtől kezdve, amikor már a mai problémák gyökerei jelentkeztek. Sok örömet találok ebben a munkában különösen azért, mert a források kutatása során szerzett tapasztalataimat nemcsak írásban, hanem szóban is tovább adhatom azoknak a tanítványoknak, akik az egyetemen tartott szemináriumomat látogatják. Most, ahogyan ennek a negyvenöt éves Intézetnek történetén belül a történészek munkásságát áttekintettem, nemcsak a „beltagok", hanem a tudományág szeretetében éppen olyan buzgó „kültagok" is eszembe jutottak, azokról is meg kell emlékeznem,. ők az Intézetnek azt a „holdudvarát" képezték, akik önzetlenül szentelték idejüket és nemegyszer pénzüket is e tudomány művelésére. Bejártak a könyvtárba dolgozni, a „bentiektől" tanácsot kérni vagy tanulmányaikat „vitaalapnak", vagy kiadásra felajánlani. Ebben az Intézetben nyert bíztatást arra Hajdú Gyula, hogy 1929-1921. évi emlékeit papírra vesse. Innen fordult Madas József bányamérnök érdeklődése a pécsi házak története felé, aki végül a pécsi belváros rekonstrukciójához felhasználható alapművet alkotott. Itt vitattuk meg - éjfélbe nyúló vitaülésen - Zsolt Zsigmond Árpádkori településrendszerrel kapcsolatos hipotézisét, és itt publikálta első névgyűjtési anyagát Reuter Camilla. Intézetünk „Értekezések" kötetében adta közre Degré Alajos nemzetközi érdeklődést kiváltó jogtörténeti tanulmányait. Mindannyi név és alkotó, aki újat tett a tudomány nagy asztalára ezen a területen. S ha mindazt átgondolom, csak azzal a kívánsággal zárhatom e rövid viszatekintést, hogy bár akadna minél több fiatal, tetterős történész ezen a területen, akik átvennék a stafétabotot ezektől az elődöktől, akik olyan lelkesen futották végig ebben az Intézetben vagy ehhez kötődően a számukra kirótt hosszabb vagy rövidebb időtávot. T. Mérey Klára