Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Szemle - A török alóli felszabadulás a történeti irodalomban (BARISKA István)

SZEMLE A TÖRÖK ALÓLI FELSZABADULÁS A TÖRTÉNETI IRODALOMBAN A kiemelkedő évfordulók mindig nagy kihívást jelentettek a történetírás számára. Egy-egy jól előkészített és prekoncepcióktól mentes történeti jubileum kiadványhozama jelentősen hozzájárulhat az adott korszak képének tisztázásához. A történeti tudat alakításáról nem is beszélve. Ilyen évfordulónak érezzük Buda 1686-os vissza vívását és a magyarországi törökellenes felszabadító harcok egy-egy kiemelkedő eseményét is. S minthogy ezek a felszabadító háborúk egy nagy európai összefogás révén jöhettek létre, sőt előkészítették az európai újrafelosztást is ebben a térségben, így hasonló keretek között kellett a magyar történetírás műhelyeinek is újragondolnia az évfordulók kínálta feladatokat. Kétségtelen, hogy a felszabadító háborúk eseményei közül is kiemelkedik a keresztény hadak nagyharsányi győzelme. Az 1687. augusztus 12-én történt összeütközésnek több szempontból is különös jelentősége van. A felszabadító háborúk menetében azért, mert a Szerémség visszaszerzésével nemcsak az 1686-os pozició- és térnyerést sikerült biztosítani, hanem megnyílt az út Belgrád felé is. Arról nem beszélve, hogy behozhatatlan előnyhöz juttatta a császári stratégákat a hátuk mögött hagyott, de még török kézen lévő magyarországi és erdélyi várak felszabadításában. Ugyanakkor nem lebecsülendő a nagyharsányi győzelem destruktív hatása sem a török birodalom belső hatalmi viszonyaira. A török hadsereg veresége ugyanis a katonai lázadások egész sorát váltotta ki, sőt a szultán, a fővezér és környezete is ennek köszönhette bukását. Ilyen egyensúlyvesztés még Buda viszafoglalása után sem következett be a Portán. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy az európai nagyhatalmak számára ezzel világossá vált, hogy Buda után szinte megállíthatatlanná vált I. Lipót császár térnyerése Közép-Kelet-Európában, nem csodálni, hogy ezzel ismét aktivizálódtak a Habsburgellenes hatalmak Nyugat-Európában és tanúi lehetünk egy eddig nem látott diplomáciai inváziónak. A Baranya Megyei Levéltár helyi, hazai, továbbá osztrák és nyugat-német történészek segítségével a maga nemében páratlan munkára vállalkozott, amikor elhatározta a nagyharsányi csata dokumentumainak közreadását és elemzését, továbbá a szinte ebből következő 1687-es erdélyi, valamint az 1688-as belgrádi, szlavóniai és boszniai hadjárat történeti értékelését. Külön ki kell emelnünk, hogy ez a baranyai forráskötet egy vidéki történetkutató és forrásőrző műhely nagy teljesítménye, amely nem először bizonyította már rátermettségét kiadványaival. De ilyen jelentős és nagyságrendű, nemzetközi szempontból is jelentős kötet gondozására először vállalkozott. Úgy is mondhatnánk, hogy ez a kötet kitüntető helyet foglal el a törökellenes felszabadító háborúk évfordulós kiadványai között. Pedig a hazai történeti irodalom és forráskiadványok olyan termékeivel mérettetik meg mint Szakály Ferenc forráskiadványa a „Buda visszafoglalásának emlékezete 1686", vagy a nagyközönségnek szánt,