Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Majdán János: Gazdasági kapcsolatok a Dráva mentén (1868-1918)

kompok és egyre kisebb forgalmat bonyolítottak le. Az átkelési gondokat növelték a kiépült helyiérdekű vasutak, „mióta azonban a SzentlőrincSlatina-Nasice vonat kiépült, a személyforgalom arra terelődött..."

16 Nem egyedi a sztárai komp problémája, mert a többi átkelési helyen hasonló gondokkal küzködtek az 1890-es évektől. Drávasztárán 1908ban megszűnt a rév, a többi kompon szállított áru összetétele pedig megváltozott. A korábban legnagyobbrészt kitevő sertések eltűntek, s helyette a széna- és a fa fuvarozása, gyümölcsök átszekerezése került előtérbe. Sajnos a forgalomról nincs megbízható forrás, de rendelkezésre áll a sztárai komp 1897-ben érvényben lévő átkelési díjtáblázata. Eszerint:

17 „Gyalogos 2kr 4 fillér 1 fogatú üres kocsi vonóállattal együtt 11 kr 22 fillér 2 fogatú üres kocsi vonóállattal együtt 15 kr 30 fillér Minden további befogott állatokért 4kr 8 fillér Ha a járművön egy személynél több ült, azok az első tétel szerint vámkötelesek 1 darab lóért 4kr 8 fillér 1 darab szarvasmarháért 4kr 8 fillér 1 darab sertés, juh, kecske 2kr 4 fillér 1 métermázsa teher 2kr 4 fillér" /. sz. táblázat Nem ismeretes, hogy a többi kompon milyen díjakat kellett fizetni, de a sztárai átkelőhely adatai más fuvarozási vállalatok tételeihez összehasonlítási alapul szolgálhatnak. A drávai kompok fontossága 1867 után megnőtt, a század utolsó évtizedétől kezdve fokozatosan csökkent. Szerepüket egyre jobban átvették a vasutak és a közúti fuvarozás, s funkciójuk a folyó két partján lévő települések napi kapcsolattartására korlátozódott. A kompok elvesztették a nagy távolsági kereskedelemben korábban betöltött szerepüket, megmaradtak a helyi gazdasági élet összekapcsolóinak. Különleges szerepük volt a malmoknak a két part kapcsolattartásában. A vízre telepített malmok a Dráván különleges alakulat szerint szerveződtek.

18 Malomfalvakban őrölték a környékbeliek a gabonájukat, melyek az 1870-es 1880-as évekig működtek. Malomfalunak nevezték a malmok egy-egy vízszakaszra történő csoportosulását. 4-5-6 vízzel hajtott malom települt a Dráva jól megközelíthető, utakkal ellátott szakaszára, s ott dolgoztak egymás mellett tavasztól a jégzajlásig. A malmok körül fehérfalú kunyhók álltak, amelyekben az őrlésre odavitt gabonát tárolták. Ezeket a kis épületeket „dudu" névvel illették, s ezért