Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Sonkoly Károly: A pécsi Jeszenszky-ház

emelettől az övpárkány szalagja választja el. A címeren kívül nincs is már érdekessége a homlokzatnak, talán csak az, hogy emeleti ablakai szabálytalanul vannak elosztva. A kapun belépve, a széles, alacsony, boltozott kapualjon keresztül az udvarra jutunk. A ház utcai részéhez itt, a keleti oldalon egy déli mellékszárny csatlakozik. Az udvari homlokzatok magukon viselik az elmúlt évszázadok átépítéseinek nyomait. Század eleji képeslap, jobbra a Jeszenszky-ház Ahány ajtó, ablak, anynyiféle. A kapualj feletti terasz már XX. századi toldalék. Mellette látszik az épület egyik dísze, a barokk stílusú kőmellvéd, amely az eredetileg nyitott erkély része. A telek nyugati szélén néhány éve egy otromba raktárhelyiséget ragasztottak a házhoz. A főépülettől délre értéktelen, földszintes melléképületek állnak. Az üzletekre, lakásokra felosztott belsőben, az átalakítások következtében az eredeti terek, térkapcsolatok részben eltűntek. A helyiségek többsége ma is boltozott, de némelyikben síkmennyezet látható. A ház egykori, díszes kialakításáról már csak néhány részlet tanúskodik. A lépcsőházat a kapualj felé elzáró, kétszárnyú, kovácsoltvas rács a régi, pécsi műlakatos ipar szép emléke, ornamensei a klasszicizmus és a korai gótizálás stílusát ötvözik. A Jeszenszky-ház mára meglehetősen rossz állapotba került, pontosabban szólva lehasználódott. Az eredetitől eltérő funkciók, az állandó toldozgatások megviselték az épületet. Szerencsére komolyabb statikai problémák nem mutatkoznak, bár éppen elég gondot jelent a földszinti falak nedvesedése, aminek oka elsősorban az, hogy az elmúlt 200 évben az utcai járószint több mint fél métert emelkedett a feltöltődés miatt.