Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya településhálózata - A településhálózat koncentrációja és dekoncentrációja

Baranya 11 nagyközsége (a nagyközséggé alakítás éve szerint): 1970: Pécsvárod, Sásd, Sellye 1973: Szentlőrinc, Bérem end 1975: Mázaszászvár 1977: Harkány, Boly, Villány 1982: Mágocs, Vajszló A felszabadulás óta 'eltelt időben a faluhálózat változásának két lényegi vonása volt a megyében. — Az egyik oldalon a legnagyobb falvaik — elsősorban az előbb említett 11 nagyközség fejlődtek, ami nem is népességszámuk emelkedésében nyilvánult meg elsősorban, hanem gazdasági, közligazgatási, kulturális, egészségügyi és egyéb ellátó funkcióik növekedésében. — Ugyanakkor a másik oldalon végbement egy aprófalvasodási folyamat, melynek intenzitása egyre fokozódott. E folyamat során a falvaik egy része fokozatosain leépült, a művi környezet leromlott, és a sor végén állók elpusztultak. 1980 óta már csak 291 falu van a megyében, holott 1960-ban még 324 volt. Hogy hová tűntek? Egy részük a nagy településsűrűség következtében összeépült más községgel, ezek azok, amelyek valóban egybeolvadtak. Másik részüknél — tegyük hozzá : a többségüknél — az egyesülés névleges, pusztán közigazgatási jelentőségű volt. Gondoljunk például a Kisihajimáshoz csatolt Szatinára, a Hosszúhetényhez csatolt Ki s újba nyara, vagy akár az Orfűhöz tartozó Bánosra, mely utóbbi a frissen megépült köves útja ellenére ils elszigetelt, mert még nincs menetrend szerintii buszjárata. Pedig Bános a Mecsek egyik legszebb tönpefallva, mely jó közlekedési viszonyok mellett szép környezete és az orfűi tóhoz való közelsége miatt a jövőben üdülő- vagy az őslakóit megtartó üdültető faluvá válhatna. A községegyesítés ez utóbbi faijtájára az elmúlt 10 évben került gyakran sor. Igy szűnt meg a már említett három falun kívül MeCsekszakál, Tekerés, Gyú'rúfű, Korpád, Kisújbánya, Pusztakisfalu, Gorica, Kán, Karácodfa, Gyümölcsény, Mónosokor, Révfalu. Az 1970-es évek elején oly nagy port felvert elnéptelenedett Gyűrűfű esete már nem ismétlődhet meg, mert a törpefalvak helységnévtárt halála megelőzi tényleges kipusztulásukat. Az elhaló kisfalvak közül néhány, mint Kisújbánya, Püspökszentlászló, Gorica üdülőfalu formaijában megújult és fennmaradt, de a többségére a feledés és pusztulás vár. 2.3. A településhálózat koncentrációja és dekoncentrációja A baranyai településhálózat középkortól vázolt útja bizonyítja, hogy a korabeli termelési mód és a helyi természeti adottságok követelményei szerint alakult ki az aprófalvas településstruktúra. E településhálózatot nem egyszer igen hevesen formálták konkrét történelmi események, de hatásuk alárendelődött a termelési mód, s azon belül az árucsere fejlődésének. A településhálózat koncentrációjának folyamata a történelmi áttekintésünkben használt verbális eszközök mellett a statisztika segítségével egzaktabbá tehető. Történeti visszapillantásunkat a XVI. századnál kezdtük, kiindulva más tudósok értékítéletéből, mely szerint Baranya a XIV-XV. században virágzó, igen sűrűn települt része volt az országnak. Ma már aligha lehetett volna ilyen messzi időkre