Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)
I. rész Előadások - Tímár György: Gondolatok Pécs 1780. évi privilégiumlevelének tartalmi kérdéseihez
Pécs szabad királyi város látszólag igen mostohán bánt alapító szabadalomlevelének szövegével. Mégis, nem szabad itt valamilyen mellőzésre gondolnunk, hanem inkább azt kifogásolhatjuk, hogy az eredeti, teljes szöveget kétszáz éven keresztül nem tették közkinccsé. Ugyanis azonnal a szabadalomlevél kézhezvétele után a város újjászervezése végett kiküldött királyi bizottság a város meghallgatásával a szabadalomlevél rendelkező részéiben lévő valamennyi, Pécs városra vonatkozó jogi intézkedés alapján és a többi szabad királyi városokban már életben lévő jogi gyakorlat figyelembevételével Pécs számára statútumokat készített. Az 1780. július 3-án hitelesített statútumokat a bizottság a királyhoz felküldte, és a legfelső jóváhagyással a következő (1781) év május 21 -i kelettel érkeztek ezek vissza. E statútumok magyar és német nyelvű változatai lettek végül is Pécs szabad királyi város jogrendjének alapjai; számos kiadást éirtek meg. Az általam használt kötet 1846-bain a pécsi Lyceum nyomdában készült, az eredetinek betűhív utánnyomása. Címe: ,,A Szabad Királyi Pécs várossának kebel ebéi i különös törvényei vagyis statútumai." Ha e bevezető után most bejelentem, hogy Aidinger polgármester előadásához hasonlóan én magam sem kívánom az oklevél tartalmát annak teljes részletességével bemutatni, ezt nem arra való hivatkozással teszem, hogy ez 100 évvel ezelőtt sem történt meg. De arra sem kívánok hivatkozni, hogy az oklevél teljes szövege és magyar fordítása most már remélhetőleg belátható időn belül az érdeklődők rendelkezésére áll. A részletes tartalmi bemutatást azért nem vállalhatom, mert az a rendelkezésre álló keretbe nem férne el/' Ugyanakkor e kötet tanulmányai — elsősorban talán épp Csizmadia Andor professzor úré — az oklevélben foglaltakat igen jól bemutatják. Meg kell ezért elégednem itt annyival, hogy az oklevél tartalmával csak vázlatosan foglalkozzam és a privilegiumlevélnek csak azokra a rendelkezéseire térjek ki, amelyek a város életében valamilyen formában időszerűek maradtak mind a mai napig. Eleve leszögezhetem, hogy találunk ilyet, természetesen csak elenyészően kis számban. Az oklevélben foglalt jogok, kiváltságok vagy egyéb jogi intézkedések többsége ugyanis az oklevél keltének időpontja óta eltelt két évszázad alatt a társadalmi rend ismételt átalakulásával, a gazdasági élet fejlődésével lassanként elvesztették hatályukat. Lássunk néhány példát. A szabadalomlevél MÁSODIK pontjában körülírt nemesi előjogokat a város 68 évig élvezhette. 1848-cal ennek gyakorlati jelentősége elenyészett. A NEGYEDIK pontban meghatározott 62 888 Ft 88 dénár kártalanítási összeg, melyet a város a volt földesúrnak, a püspöknek fizetni tartozott és az egyéb jogcímekkel megterhelt pénzösszegek lefizetési kötelezettségeit a város végül is rendezte, így ezek is a történelmi múlttá váltaik. Ugyanakkor a szoba da lom levél ELSŐ pontjában foglalt királynői rendelkezés csak óhaj maradt, és a város felszabadulásának az országgyűlésen az ország törvényei közé való becikkelyezése (Aidinger polgármester jelenleg is érvényes szavaival élve) ,,a mai naipig sem történt meg". Természetesen szép számmal találunk a szabadalomlevél pontjai között olyanokat is, melyek még századunkban is élő törvénynek szolgáltak alapjául és csak a II. világháborút követő nagy átalakulás hatására tűnték el a történelem süllyesztőjében. * * *
